Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Látogató

A szobámban ücsörögtem délután és a telefonomat nyomkodtam.
Eddievel beszéltem, találkozni fogunk holnap. Elkísér az állásinterjúmra.

Hirtelen kinyílt az ajtóm, fel sem néztem a mobilomról, úgy kezdtem el beszélni.

-Jason hagyj már békén, mondtam, hogy nincs nálam a töltőd!
-Úgy nézek ki mint az öcséd? -elvigyorodott Hargrove
-Figyelj már, túlságosan sokat jársz be a szobába, ne érzed ennyire otthon magad! -fintorogva néztem fel rá

Lassan behajtotta az ajtómat és rá is fordította a zárat.
Forgattam a szemem és újra a telefonomat néztem.
Próbáltam nem figyelni rá, de megállt előttem és kikapta a készüléket a kezemből.

-Te meg mit csinálsz? -felnéztem rá mérgesen

A farzsebébe tette a telefonomat és közben figyelte a reakcióm.

-És most jó? -felhúztam a szemöldököm
-Jössz nekem egyel. -mondta majd megfordult és az ablakom felé sétált
-Nem jövök neked semmivel! -forgattam a szemem
-Gyere ide! -intett
-Minek?
-Olyan barátságtalan vagy Sofia. -rázta a fejét miközben az ablakomon bámult ki
-Te sem vagy túl barátságos! -felálltam és összefont karokkal megálltam mellette

Kinéztem az ablakon, láttam az autómat a feljárón.

-Azért nézesd meg a bal első kereket is. -megfordult és elindult a szoba közepére
-Oh köszi. -mondtam döbbenten

Megcsinálta a kereket, nem is gondoltam volna, hogy képes valami emberi dologra is.

-Jössz nekem egyel! -mondta újra
-Jó jó, majd veszek neked egy sört. -az ablakom oldalához támaszkodtam háttal
-Unalmas vagy. -fogdosta a dísztárgyakat a szekrényemen -Kalifornia. -mondta halkan amikor megpillantotta az egyik könyvemet.

A szakdolgozatomhoz használtam, amit a kaliforniai gazdaságtörténetből írtam.

-Olvasgass hátha ragad rád valami értelmes is. -gúnyolódtam

Felnevetett és rám nézett.

-Mit tanultál?
-Amerikanisztikát. -feleltem
-Ki sem nézném belőled. -felnevetett
-Jól van Hargrove, ne tapogass mindent össze. -mellé álltam és kivettem a kezéből a könyvet

Lenézett rám mereven.

-Hová tűntél tegnap?
-Haza jöttem. -összefontam a karjaim magam előtt
-Ki hozott haza?
-Steve, bár nem értem mi közöd hozzá. Amúgy is mi ez? Egy kihallgatás?
-Elhoztalak volna. -felém fordult
-Elfoglaltnak tűntél Hargrove, valaki nyelvével a szádban. -fintorogtam
-Sofia, féltékeny vagy? -lehajolt hozzám
-Isten ments! -ráztam a fejem hevesen

Hirtelen megragadta mindkét kezével a derekamat és magához húzott.

-Hagyd nyitva az ajtót este. -suttogta és a szemeimet nézte, majd az ajkam- Jössz nekem egyel!

A közelségétől majd kiugrott a szívem a helyéről.

-Jól áll amikor zavarban vagy. -vigyorgott
-Ez nem zavartság hanem félelem Hargrove. Kezdek félni tőled. -lesütöttem a szemem

Csak figyelt, tudta, hogy hazudok, halványan megpuszilta a homlokom és kisétált a szobámból.

Hallottam ahogy Jasonnel beszélgetnek.
Az idióta öcsémnek fel sem tűnik, hogy a haverja kénye kedvére jár kel a házban.

Vacsora közben Lola beszélt izgatottan a D&D-ről amit Eddiékkel játszik.

-Te azzal a dilissel lógsz? -ránézett Jason
-Nem is dilis! -mondta Lola
-Ne barátkozz azokkal a nyomikkal.
-Öhm hello Jason! -integettem öcsém felé -Még mindig én vagyok az anyja, ugye tudod?
-Bocs el is felejtettem, hogy létezel. -fintorgott
-Gyerekek ne az asztalnál! -legyintett anyám -Drágám kérsz még? -fordult apám felé
-Nem, köszönöm. Fáradt vagyok. -apa felállt és a nappaliba sétált. Szokásosan bevette a tv-t és bámult valami hülye műsort.
-Picsa! -suttogta nekem Jason