"A kezeire tettem a tenyerem bizonytalanul.
-Nem szeretem ezt. -rázta a fejét
-Mit Billy?
-Érezni, hogy félve érsz hozzám, ne félj már. Nem bántalak Sofia! -közelebb húzott
-Pár órája még mást mondtál.
-Ideges voltam. -oldalra pillantott, majd újra...
Péntek délután korábban értem haza, Lola Maxnél tölti az estét ezért elkezdtem takarítani unalmamban.
Billy a haverjaival ünnepelt, Andynek születésnapja volt. Amolyan csak férfiak buli, nem akartam menni, kínos lett volna egyedüli nőként Billy mellett ácsorogni egész este. Hagytam kikapcsolódni, aranyos volt mert írt egész nap írt, győzködött, hogy menjek vele. Ami azt illeti szerettem volna, de nem akartam rajta lógni, pedig féltékeny voltam rettenetesen, de muszáj volt bíznom benne.
A konyhában pakolásztam amikor kopogtak, senkit sem vártam, ezért sietősen az ajtóhoz lépkedtem. Azt hittem valamelyik barátom az, bár mostanában mindenki a párjával tölti a szabadidejét.
Amikor ajtót nyitottam, egy pillanatra lefagyva álltam szótlanul a látványtól.
Ott állt Noah, rosszabbul nézett ki mint mikor utoljára láttam. Furcsa volt a tekintete, 14 év, most mégsem éreztem azt, hogy ismerném. Furcsa érzés kerített hatalmába. Egy részem örült neki, hiszen ekkor jöttem rá, hogy valamelyest hiányzott, a másik részem pedig szíve szerint lekiabálta volna, amiért így elcseszett mindent és van képe beállítani egy nappal korábban.
-Mit csinálsz itt? Holnapra beszéltük meg! -mondtam idegesen, közben körbenéztem -Gyere be.
Nem akartam, hogy a szomszédok meglássák és elkezdődjön a pletyka.
-Erre volt dolgom, nem tudtam várni, gondoltam megnézem a lányomat. -halványan mosolygott és belépett a házba -Hát ő most nincs itt. -sóhajtottam -A barátnőjénél alszik. -csípőre tettem a kezem -Lehet, hogy jobb is így. Legalább megtudjuk beszélni azt amiért jöttem volna eredetileg.
Bólogattam és intettem neki, hogy üljön le a konyhában.
-Éhes vagy? -Ha főztél elfogadom. -mosolygott
Szerette a főztömet, ezt tudtam jól. Forgattam a szemem, az egész szituáció groteszk volt, nem tudtam, hogy kéne viselkednem. Itt a lányom apja, aki megcsalt a legjobb barátnőmmel, és most épp az általam készített ételt eszi.
-Rosszul nézel ki. -rezzenéstelen arccal mondtam neki és leültem vele szemben
Maga elé meredt egy pár pillanatra, majd rám nézett.
-Nem vagyok jól. -mondta
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Látom. -felvontam a szemöldököm és végig néztem rajta -Hiányoztok. -Későn jöttél rá. -ráztam a fejem -Tudom, és nagy árat fizettem érte. Elveszítettem a családom. Elveszítettelek téged és Lolát. -Gina majd meg vígasztal. -mereven néztem rá -Nem vagyok már vele. -Szomorú. -újra felhúztam a szemöldököm -Mi történt? - kézfejére néztem grimaszolva
Láttam a tapaszt rajta meg a sebeket. Noah hasonlított Billyre abban, hogy ha valaki felhúzta, képes volt gondolkodás nélkül ütni. Hosszú évekig nem keveredett bajba, ezért meglepett a látvány.
