"A kezeire tettem a tenyerem bizonytalanul.
-Nem szeretem ezt. -rázta a fejét
-Mit Billy?
-Érezni, hogy félve érsz hozzám, ne félj már. Nem bántalak Sofia! -közelebb húzott
-Pár órája még mást mondtál.
-Ideges voltam. -oldalra pillantott, majd újra...
-Noah kéne Sofia tolltartója! -toporogtam az ajtajában
Lola tegnap az apja kocsijában felejtette annak a táskájában, mert a hazafele úton a leckéjét írta.
A lányunk Maxinnel ücsörgött a kocsimban, amint meglátott minket a lány a házukkal szemben, kiszaladt hozzánk. Megkérdezte az anyját, hogy elvihetem-e iskolába. Susan rábólintott. Idegesen néztem a camarora, nem akartam Billyvel összefutni, bár majdnem száz százalékig biztos voltam abban, hogy alszik a tegnap történtek után. Sűrű napunk volt, órákig együtt voltunk utána meg verekedett is. Csoda lenne, ha nem lenne a fáradtságtól kiütve így reggel fél nyolc előtt.
-Gyere be, megkeresem. -sóhajtott Noah -Siess. -beléptem a házba
Bement a szobájába és keresgélni kezdett, szólt, hogy nézzek szét a nappaliban.
Kisietett a szobából.
-Azt hiszem ott hagytam! -mutatott az előttem lévő asztal alsó részére
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Tipikus Noah, mindig én voltam az aki megjegyzett mindent.
Régen láttam már félmeztelenül, szinte el is felejtettem, hogy anno a szíve fölé tetováltatta a megismerkedésünk dátumát. Úgy tűnik valahogy kihozom az emberekből a tetoválás iránti kényszert. Elmosolyodtam.
-Mi az? -rám pillantott -Tudod csak a tetoválás. -legyintettem és megmarkoltam a tolltartót -Jah igen, bezzeg te nem csináltattad meg. Emlékszel?
Hogyne emlékeztem volna, 16 évesek voltunk, egymásba karolva álltunk a feketén üzemelő szalon közepén, amikor láttam, hogy készül megijedtem és visszakozni kezdtem. Ma már nem is bánom, bár helyette Billyvel csináltattam egy közöset, én idióta.
-Mindenre emlékszem Noah, nem úgy mint te! -felmutattam a tolltartót-Mellesleg az esti dolog! Egy igazi seggfej vagy, undorítóan beszéltél rólam! Nem is tudom mit képzeltél magadról. -összefontam a karjaim magam előtt -Sofi felidegesített, hogy nálad találtam. Pénteken még szinte reszkettél, vasárnap meg arra lépek be a házba, hogy együtt voltatok! Nem is akarok belegondolni, mert ideges leszek! Őszintén kérdezem, mit eszel rajta? Mi az ami miatt visszamész hozzá? Lefekszel vele...-halkabban mondta ki az utolsó mondatot -Felnőtt nő vagyok, ha valakivel leakarok feküdni, akkor azt nem kell senkinek sem megmagyaráznom. -összeráncoltam a szemöldököm -Persze. -mereven nézett
Láttam a csalódottságot az arcán.
-Úgy nézel rá mintha az Istened lenne, esküszöm nem értem. -rázta a fejét -Eltúlzod. -felnevettem -Nem Sofi, csak látom és szar. -Noah hahó! Neked is külön életed van, és nekem is! -Azért vicces, hogy tavaly ilyenkor még azt gondoltuk, hogy hamarosan összeházasodunk. Most meg mással szexelsz. Legszívesebben kicsinálnám. -lehajolt hozzám és megfogta az arcom -Tavaly ilyenkor még nem dugtad meg Ginát. -felnéztem rá fintorogva -Sofi elutasítottál minden alkalommal mikor közeledni akartam feléd! -Mert állandóan basztattál! Minden szarságon összevesztünk! Melyik nő akar úgy lefeküdni a párjával, ha az állandóan kritizálja? -letoltam a kezét az arcomról -Te Sofi, mert Hargrove alá fekszel még azután is, hogy kis híján megfojtott. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen beteg vagy. -tetőtől talpig végig nézett rajtam -Hát a jó pap is holtig tanul, ugyebár. Most már tudod. -megveregettem a mellkasát és kisétáltam a házból
