Electronic L0V3

55. rész

- Szeretnél ma valahova elmenni? - kérdi meg Zayn, én pedig a fejemmel felé fordulok. Túl vagyunk egy olyan napon, ahol csak a kanapén fekszünk és tévézünk. Beszélgetünk simán és nem csinálunk semmit. Tetszett... komolyan. Kezdem megérteni, miért imádják a lányok, ha van barátjuk. Ezek az összebújós napok néha-néha kibaszott jók tudnak lenni. Kár, hogy nincs pasim. Éljen!

- Aham - válaszolok lazán, ahogy visszafordulok a tévé felé, amiben éppen az Amerika Kapitány megy. Zayn és Marvel... szerintem az elsõ szerelme mindig is a képregények lesznek. Aztán a deszkája. Harmadiknak a családja és negyediknek mehet a kiválasztott szerencsés lány is.

- Merre? Kikkel? - kérdi halkan a fülembe motyogva, ahogy szemét továbbra is a tévén tartja.

- Nem tudom - vonom meg a vállamat jobban hozzábújva.

- Oké, akkor szervezek valamit - pattan fel rögtön, én meg értetlenül nézek utána, ahogy egyszerûen eldõlök a kanapén, lévén már nincs, aki megtartson. Kissé felpörgött, jobban mint kéne, nem?

- Elküldtem Patricot - huppan le mellém Wali, ahogy a tévére mered.

- Gratulálok - pacsizok le vele, mire õ fintorogva belecsap. - Késõbb jobb lesz ám - lököm meg õt a vállammal, ahogy felülök mellé.

- Ja, remélem - bólogat unottan.

- De jobb így - mosolygok rá, mire felém pillant, kétkedve.

- Hogy szeretem egy kicsit, de inkább megszakítom vele a kapcsolatot, mert egy pöcs? - neveti el magát. - Valóban az, csak most még olyan "meh" - vonja meg a vállát, én meg kissé kikerekedett szemekkel elnézek az ajtó felé, hogy ne lássa az arcomat. Picsába... ezt a beszélgetést nem akarom folytatni. - Te, hogy vagy Zaynnal? - kérdi hátradõlve egy sóhajjal.

- Úgy, mint te Patriccal - mosolyodom el, ahogy hajamba túrok. Szemöldökét felvonja és felém kapja a fejét.

- Mármint? - néz rám továbbra is kissé félve.

- Hogy szeretem - vonom meg a vállamat.

- De megszakítod vele a kap... Zoe! - hördül fel felpattanva, mire felé pillantok.

- Annyit mondtam, hogy szeretem - nevetem el magamat, kissé talán idegesen.

- Ne, mondd, hogy félre értem és kamuzz inkább - fehéredik le megdermedve a nappalijuk közepén.

- Tényleg félre érted Wali - nevetek rá, ahogy visszahúzom a kanapéra.

- De ha itt hagyod, akkor én nem tudom, hogy mit csinálok. Nem, hogy én! Õ! - túr bele a hajába, mire végigsimítok a felkarján.

- Nyugi - nézek rá mosolyogva, míg belülrõl tényleg elhiszem, hogy soha nem fogom itt hagyni Zaynt.

- Öltözz - ránt fel engem a kanapéról Zayn.

- Hova? - nézek rá értetlenül.

- Vedd csinosra a formát, kicsit csinosra - lökdös a szobája felé.

- Hova megyünk? - fordulok hátra, hogy megálljunk egy percre.

- Mindenhova, na! - lökdös tovább a szobájába.

- De hova öltözzek?! Most, ha Danny-ékkal megyünk, akko...

- Kettesben - válaszol rögtön, mire mérgesen ránézek, ahogy belök az ajtaján.

- De milyen helyre?! - hördülök fel széttárva a karjaimat.

- Meglepetés te picsa, legyél félig kicsit csinibb, mint általában... vagy... áh ne. Csak öltözz fel - legyint le engem és már be is csukja az ajtaját, én meg ott maradok elképedve a faajtót bámulva. Felsóhajtok és a hajamba túrok... oké. Most hova öltözzek fel és hogyan?! Szinte minden itt lévõ ruhámat kiszórom, kinézek az ablakon és a sötét felhõkbõl ítélve, nem igazán kéne most rövidnacit felhúznom. Kiveszem a szûk, fekete sima farmer gatyámat. Beleerõszakolom magamat, majd felveszek egy fekete melltartót is hozzá. A földön lévõ ruhák közt keresgélem azt az inget, amire nekem most szükségem van. Emlékszem, hogy elraktam! Felnyögök, amikor végre megtalálom. Felpattanok és rögtön bele is bújok. Az anyaga eléggé könnyû, olyan kis simogató. Jó benne lenni. Beletûröm az alját a gatyába, hogy buggyos legyen, a vállait megigazítom magamon. A kulcscsontom látszik, plusz egy viszonylag mély dekoltázs. De a kis melleknek elõnye is van! És az, hogy ezt hordhatom! Nagyobb a dekoltázsa, mint amiket viselni szoktam, de nem látszik semmi sem. A ruhatervezõk az olyanokra is gondolnak, mint én! Ez azért megnyugtató. A hajamat kifésülöm és alsó ajkamat rágcsálva végignézek magamon. A nagyon sötétbordó ing továbbra is rohadt jól passzol a hajamhoz. A fekete gatyában nincsenek is olyan rossz lábaim. A bakancsomat felkapom magamra, de nem fûzöm be. Kissé lötyög a lábamon, de hû maradok magamhoz! Nem tudom, hogy a hajammal kéne-e csinálnom valamit, vagy nem. Ha összekötöm, Zayn úgyis szétszedi. Kifújom a levegõt és végül úgy döntök, hogy szerintem így kész vagyok. Kinyitom az ajtót és ahogy kilépek Zaynba ütközöm, amint éppen jön felém. Kissé hátrább lép és végig mér. Látom, ahogy alsó ajkát beharapja és bólint párat. - Hát izé... ja... valami ilyenre gondoltam. Nem ennyire szexire, de... aha - nyögi ki végül, mire elmosolyodom. Imádom, hogy néha ennyire képes ledöbbenni. Fekete farmerjában és laza fekete-szürke kockás ingében eléggé dögösen néz ki. Kissé jobban, mint általában. Megtudnám szokni. Lehúzom magamhoz és nem kell neki elmagyaráznom, mit akarok. Megcsókol, de csak gyorsan, kissé kapkodósan.