Electronic L0V3

89. rész

x--- Zayn Malik ---x

- Nem - röhögi el magát, ahogy lehuppan az ágyára.

- Nincs választásod - ülök le mellé, míg kinyitom azt az egy üveg bort.

- Mikor volt nekem választásom, ha veled voltam? - vonja fel kérdõn a szemöldökét.

- Látod? Ha belemész, talán megtudod - mutatom felé az üveget. Ismét ugyan az a játék. Kérdezek, ha nem válaszol, iszik. És ugyan ez persze vissza fele is. Mire nem jó, ha éjszaka is tart még ez katonai szar, amirõl minket sikeresen haza dobtak?!

- Eh... jó - vonja meg a vállát, míg törökülésbe helyezkedik velem szemben. Elmosolyodom és kettõnk közé rakom azt az egy üveg bort, de azért fogom. Eléggé gázos lenne, ha kiborulna... - Alkoholistává teszel - csóválja meg a fejét egy keserves sóhaj kíséretében.

- De szereted - nézek rá, ahogy elmosolyodom mire lehajtja a fejét és látom, ahogy elpirul. Még sötétben is.

- Tízes skálán mennyire nem lehetek katonai csapatpszichológus? - halkan kérdi én pedig megfeszítem az állkapcsomat.

- Úgy egy enyhe nyolcvanast mondanék - adom meg rögtön a válaszomat mire felnevet. - Valld be, hogy imádsz velem inni - pár másodpercembe telik mire kitalálom a "kérdésemet". De legalább a rögtön feszült hangulatból ugorhatunk.

- Bevallom - vonja meg a vállát lazán. - Valld be, hogy élni is képtelen lennél nélkülem - neveti el magát, ahogy arcát kissé felém mozdítja.

- Erre már példát is láttál és hallottál - húzom meg az üveget, pusztán az emlék miatt és nem azért, mert nem akarnék neki válaszolni.

- Javaslatot tennék a szabályok módosítására. Úgyis válaszolok minden kérdésedre, csak igyunk mellé - mutat a borra majd rám és végül megpillantok arcán egy félénk mosolyt.

- Jó ötlet - húzom õt kissé közelebb. Térdeink így már összeérnek, és egy kicsit máris jobb. Lábait kinyújtja, mire képtelen vagyok megállni, oda adom neki a bort így már rögtön meg is fogja. Az ölembe húzom és a hátamat a falnak vetem. Lábaimat felhúzom mögötte így megtámasztom, õ pedig rám mosolyog, ahogy a haja jobban az arca köré hullik. Közelebb hajolok és megcsókolom, azt hiszem, mindketten tudjuk, hogy nem bírnám ki, hogy nem tegyem ezt meg. Õ elhúzódik és elneveti magát.

- Bor ízed van - közli fintorogva.

- Akkor igyál és neked is az lesz - csóválom meg a fejemet mosolyogva. Bevallani, hogy nem bírok nélküle élni? Ugyan kérlek... annyira egyértelmû, hogy fáj. Az üveget meghúzza, és mondjuk most nem a nõiesség jut eszembe róla, de esküszöm még most is szexi. Látom, ahogy kirázza a hideg, tudom, hogy nem igazán szereti a bort. De ha csak ez van...

- Nem próbálod ki? - vonja fel a szemöldökét kérdõn mire értetlenül ránézek. - A bor ízt - mutat a szájára mire nevetve oda húzom magamhoz újra. Megcsókolom minden bevezetõ nélkül és rögtön eldöntöm, hogy igazat tudok neki adni. Érzem a bor ízét a nyelvén, mondjuk engem kicsit sem zavar, sõt... Érzem, ahogy a keze a mellkasomra simul és inkább elhúzódom tõle. Lehet más tevékenységnél kötnénk ki ha nem tenném ezt... nem igazán akarom, hogy azt higgye, csak amiatt találkozom vele mindig, hogy lefeküdjünk.

- Nekem tetszett - nézek a szemeibe és imádom végig nézni, ahogy elpirul.

- Neked mi nem tetszik? - hangja mérges, bár ábrázata inkább csak felháborítóan édes.

- Ha rád hajtanak, ha nem vagyunk úgy fél méteres távolságba egymástól, ha haragszol, ha szar kedved van va... - kezét a számra teszi és elneveti magát. Kezét elhúzom a számtól és csak figyelem õt. Ismét beleiszik az üvegbe mire inkább kiveszem a kezébõl. Nem neki kéne meginni az egészet.