Harmadik rész - Within Temptation - 5.

26 4 3
                                    

Prissy

Van egy közös projektünk Riverrel és Violettel.

Még mindig nem tudom elhinni, mennyire megváltozott minden, amióta nyitottabb vagyok a többiek felé. Elég volt párszor elbeszélgetnem néhány lánnyal az osztályból, és máris észlelhető lett a különbség: nem vagyok már egyedül. Nem mintha hirtelen mindenki a barátnőmmé vált volna, de nem úgy néznek rám, mint a különc, rózsaszín hajú csajra, aki Giliam barátnője, és, aki valamilyen rejtélyes okból kifolyólag már nem beszélget Kirával, akivel valaha elválaszthatatlanok voltak, hanem úgy, mint valakire, aki nyitott és segítőkész, és mindenkire kedves mosollyal pillant. Azt hiszem, ez a valaki mindig is bennem bujkált, mivel egyáltalán nem érzem önmagamtól idegennek azt, amilyen lettem. Bármennyire is hihetetlen, egyszerre vagyok a félénk, magának való, és a barátságos, törődő Prissy. Két különböző oldalam van, egy, amiről mindeddig azt hittem, az egész személyiségemet jelenti, és egy másik, amelyiknek köszönhetően újra akadnak emberek, akik szóba állnak velem. Elégedett vagyok. Úgy érzem, lassan sikerül kiismernem magam. Kiteljesednem.

River legalább annyira meglepődött a múltkori, hirtelen vallomásomon, mint én magam. Azt mondta, nem gondolta volna, hogy még mindig barátnőmként tekintek rá. Úgy láttam, egészen meg is hatódott. Az igazat megvallva, én sem sejtettem, hogy a tavalyi, borzalmas önzésem után bármikor képes lesz még őszintén rám mosolyogni. Mindenestre úgy tűnik, rendeződtek köztünk a dolgok, és végre új fejezetet nyithatunk közös történetünkben, magunk mögött hagyva ezzel mindazt, amit előző tanévben elrontottunk.

A lány nemrégiben rátalált egy egész komoly kisregényíró pályázatra, amelyben nagyon szeretne jó helyezést elérni, hogy népszerűsíthesse műveit. River számára ez jelenti a legnagyobb örömet, ráadásul elképesztő tehetsége is van hozzá, így igazán megérdemli, hogy akár meg is nyerje a versenyt. Ebben vagyunk a segítségére Violettel. A történetet természetesen ő írja, ebbe semmi beleszólásunk nincsen, azonban megkért minket arra, hogy egészítsük ki a fejezeteket egy-egy illusztrációval, és verssel, hogy még komplexebb legyen az összhatás. Eleinte úgy tűnt, az ötletet nem leszünk képesek megvalósítani, mivel a művet digitális módon kell beküldeni a megadott címre, Violetnek pedig nincs sem rajzpadja, sem tapasztalata számítógépes rajzolás terén, ám hamar kiderült, majdnem minden évfolyamban akad olyan diák, akinek van ilyesmi kütyüje, amit szívesen kölcsönad a lánynak, feltéve, ha nagyon vigyáz rá, így végül mégsem kellett a kukába dobni. Ráadásul az is elég gyorsan napvilágra került, aranyszőke barátnőmnek semmi szüksége vászonra és festékre ahhoz, hogy nagyot alkosson. Született tehetség.

Ami engem illet, River nagyjából összefoglalta nekem, miről fog szólni a történet és a fejezetek külön-külön, azzal megbízva, hogy mindegyik elejére írjak egy olyan verset, ami előreutal a szövegrész tartalmára, és a többivel összeolvasva pedig kerek sztorit ad ki. Nem könnyű feladat, de az ilyesféle kihívásokat szeretem, úgyhogy örömmel vetettem bele magam a munkába.

Azóta ez az, ami kitölti a délutánjainkat. River gőzerővel pötyög, Violet egy kölcsön-laptophoz csatlakoztatott kölcsön-rajzpadon alkot, én pedig rímek után kutatok az agyam rejtett szegleteiben.

Sajnos a két lány sokkal hatékonyabbnak bizonyul nálam. Ihletem van ugyan, de egyáltalán nem a pályázati íráshoz, más versbe azonban nem szeretnék belekezdeni, nehogy kikerüljek River világának a hatása alól.

Egyik nap, mikor teljesen üresnek és használhatatlannak érzem magam-e téren, bősz bocsánatkérések közepette magára hagyom őket, mivel annál, hogy két teljesen inspirált állapotban lévő személy között üljön az ember ilyenkor, nincs rosszabb, és a zeneterem felé veszem az irányt, hogy bekukkanthassak Giliamékhez. Már nagyon rég nem vettem részt egy próbájukon sem, habár annak idején minden egyes alkalmon ott voltam. Az utóbbi időben tényleg sok mindent elhanyagoltam, ami régen szokásom volt. Le sem tagadhatnám, hogy megváltoztam, csakúgy, mint az életem körülményei.

RepedésekOnde histórias criam vida. Descubra agora