74. Rész

270 17 0
                                    

Már körülbelül egy hét telt el Clary felbukkanása óta. És elérkezett a várva várt nap, azaz a szülinapom.
Reggel, miután felébredtem meglepően konstatáltam, hogy már senki sincs a szobában. A naív énem azt várta, hogy tortával meg lufikkal fog állni a két lány az ágyam mellett, s ők lesznek az elsők, akik felköszöntenek e csodás napon. Ahh, mostanság túlságosan sok filmet nézek.
Miután nagy nehezen kikeltem az ágyamból, a fürdőbe vándoroltam, annak érdekében, hogy eltűntessem zombi kinézetemet. Azután, hogy ez megvolt, magamra aggattam az egyenruhámat. A maradék időmben bepakoltam a táskámba, majd a cipőmet is felvettem. Mivel reggelenként már eléggé hűvös volt az idő, ezért magamra húzva egy kabátot útnak is indultam.
Az Akadémiára belépve kipirosodott arcomat megcsapta a meleg levegő, majd elindultam az első emeletre, ahol az első órám lesz. Miután megérkeztem a terem elé az ajtóval szemben helyett is foglaltam a földön. A hátamat a falnak támasztottam és a táskámból előhalásztam a vázlatfüzetemet, s egy ceruzát. Azzal a céllal, hogy elüssem valamivel a maradék időmet, rajzolni kezdtem.
– Hogy van az én kis szülinaposom? – kérdezte tőlem a hangjából megítélve a bátyám.
– Jól – néztem fel az előbb említett személyre, majd magamra erőltettem egy mosolyt.
– Miért ülsz itt egyedül? – foglalt mellettem helyet, s rámnézett. Tekintetében aggodalmat véltem felfedezni.
– Itt lesz órám – biccentettem a szemben lévő ajtóra.
– Értem, na mindegy. Szeretnéd most megkapni a szülinapi ajándékod tőlem? – mosolygott rám. Válaszul csak bólintottam egyet, mire ő a zsebéből előhúzott egy feketére festett fadobozt. A tetejére a Lightwood család címer félesége volt rávésve. Rámnézett, közben felém nyújtotta a tárgyat. Izgatottan vettem el tőle az ajándékom, s nyitottam ki azt. A lélegzetem is elállt, mikor megpillantottam benne a Lightwood család gyűrűjét. Alec kezére néztem. Nem volt rajta a sajátja. Ezek szerint ez az, amit még ő kapott apától. Körülbelül három darab lehet ebből az ékszerből, viszont a másik kettő hollétéről semmit sem tudunk. Még valamikor egy Wayland kovácsolta ezeket a gyűrűket az őseinknek...

Árnyvadászként Az Élet II. [•JAVÍTÁS ALATT•] Donde viven las historias. Descúbrelo ahora