Árnyvadászként Az Élet II. [•JAVÍTÁS ALATT•]

30. Rész

Az ajtóban Noora és Daniel állt, akik egyből rám néztek. Megnyugvást véltem felfedezni a két angliai arcán, ami gondolom amiatt volt, hogy végre előkerültem.

– Te mégis hol voltál? – tette fel a kérdést Daniel, majd mindketten helyet foglaltak az asztalnál.

– Én is örülök, hogy látlak titeket – feleltem némi gúnnyal a hangomban, majd kiittam az utolsó cseppet is a bögréből, amit aztán az asztalra raktam.

Ezek után elkezdtem mesélni, hogy mi történt. Viszont ezúttal nem hagytam ki azt a részt, amikor Jace megmentette az életem. Amint befejeztem monológomat pár perces néma csend települt a szobára.

– Szóval együtt aludtál azzal a barommal? – ragadta meg a leglényegtelenebb részt Daniel.

– De Jace nem is mondta el a démonos részt, amikor lent voltunk! – nézett rám Sara.

– Tudom, talán nem akarta, hogy Alec még jobban kiakadjon – bólintottam, s Noora-ra néztem. – Amúgy ti honnan tudjátok, hogy előkerültem?

– Találkoztunk Alec-kel, és ő mondta – felelte a vöröske, Daniel pedig helyeslően bólogatott.

Ezután még beszélgettünk egy darabig, majd Noora elment Daniel-lel, hogy felkísérje a fiút a szobájába. Sara-val eldöntöttük, hogyha a vöröske visszaér akkor megnézünk egy filmet. Amíg a lány bedobott a mikróba egy csomag pattogatott kukoricát – amit fogalmam sincs, hogy honnan szerzett – addig én az ágyamon foglaltam helyet. Az ölembe vettem a laptopom, majd azt bekapcsolva keresgélni kezdtem a filmek között. Mikor megtaláltam a megfelelőt letettem az ölemből a tárgyat. A telefonom – ami a mellettem lévő éjjeli szekrényen pihent – jelzett, hogy kaptam egy üzenetet. Az ereimben megfagyott a vér. Alec vagy a szüleim írtak? Vagy talán valaki más? Mi van ha a szüleim megtudták az egészet? Remegő kezekkel nyúltam az eszközért, megfogtam, és feloldottam a készüléket.
Ez fogadott:
„Ismeretlen: Jó éjt hercegnő💕”
Nem tudtam, mire vélni ezt az üzenetet. Vajon ki küldte? Volt valami sejtésem, hogy Jace az. Inkább figyelmen kivül hagytam az ismeretlen üzenetét. Lezártam a telefont, majd visszatettem a helyére...