2. Évad 4. Rész

289 16 1
                                    

– Ahh, de ne már – hisztiztem. – Csak most az egyszer hadd menjek, kérlek!
– Biztos, hogy nem – rázta meg a fejét.
– Miért? – fontam keresztbe karjaim, s durcásan néztem a fiúra.
– Féltelek, mivel nem vagy még teljesen felkészítve az első küldetésedre. Plusz semmi kedvem sem lenne magyarázkodni anyáéknak, ha netalán megsérülnél vagy bármi – egyenesedett fel, majd felém fordult. Válaszul csak megforgattam szemeim, aztán leültem a lépcső egyik fokára, s onnan hallgattam meg a bevetéssel kapcsolatos adatokat.
Miután a bátyám elmondott mindent a kijelölt árnyvadászoknak azok el is indultak a helyszínre. Én pedig a szobám felé vettem az irányt. Valami vámpírcsaj elvesztette az önuralmát, így össze-vissza öldökli a fiatalokat az egyik klub környékén.
Mikor beléptem az ajtón kulcsra zártam azt, majd az íjamat, tegezemet magamra aggatva elővettem az irónomat. Magamra rajzoltam pár szükséges rúnát, ami hasznomra lehet a küldetés során. Többek közt egy mendelint – ezáltal a mondénok, másnéven az emberek nem láthatnak – precízitást, hangtalanságot és gyorsaságot is.
Azután, hogy ezekkel megvoltam a csizmám szárába csúsztattam az eszközt, s kimásztam az ablakon. A párkányról felhúztam magam a tetőre, onnan pedig tovább szögdeltem tetőről-tetőre. A szél fekete hajzuhatagomba kapott, testemet elöntötte a felszabadultság érzése. Szavakba nem tudtam önteni, milyen csodálatos érzés is volt ez. Az esti fények világítottak meg a várost, a fiatalok már úton voltak a különböző szórakozó helyekre, ahonnan kiszűrődött a hangos zene.
A megadott helyhez megérkezve leugrottam a tetőről. Úgy nézett ki, hogy hamarabb érkeztem meg, mint a többiek, így el is kezdtem kutatni a lány után.
Egyszer csak egy hangos sikítást hallottam meg az egyik sikátor felől. Mielőtt beléptem volna a sötét helyre még gyorsan rajzoltam magamra egy éjjellátó, pontosság, s egyensúly rúnát. Ezután gyors tempóban beléptem oda, közben kezembe fogtam az íjamat, s egy nyilat felhúzva mentem beljebb. Ekkor megpillantottam a mondén lányból táplálkozó vámpírt. Körülötte a többi áldozata feküdt holtan. Felé céloztam, majd elengedtem a felhúzott nyilat, amit reflexből el is kapott...

Árnyvadászként Az Élet II. [•JAVÍTÁS ALATT•] Onde histórias criam vida. Descubra agora