Citromlé...

648 63 1
                                    

 Hah hol is kezdjem...hm...mondok annyit hogy életemben nem gondoltam volna hogy egy rohadt nagy cirkusz után (Komolyan, már csak a bohócok hiányoztak..) ismét őt fogom hívni....azután hogy otthagyott, s begőzölt...Azt pedig végképp nem gondoltam volna hogy ezt teszi...de még mit tett! De akkor asszem érdemes lenne az elejétől a végéig átfutni....

Reggel óriási unszolás kellett ahhoz hogy levonszoljam magam az étkezőbe...s egy asztalnál üljek Edwarddal, akire megjegyezném, teljes szívemből most ráborítanám az egész szerkezetet. De hát tudjátok...a gyomrom nyert :)........

Amíg leültem az asztalhoz, feszülten s szem rángva méregetett...Én pedig küldtem felé egy makacs pillantást..és már szemügyre is vettem az elém pakolt reggelit. Hirtelen a telefonom csippent a zsebemben. Gondolkodás nélkül kaptam ki onnan, majd oldottam fel a képernyőzárat...aztán a háttérképen akadt meg szemem...igen, együtt voltunk rajta...:(

Azonnal felugrott egy Messenger fej...Azt hiszem a hideg futott végig a hátamon, majd vissza. Szemeim nagyra nyíltak...és bár hallottam hogy Edward valami tiszteletlenségről papol nekem, csak intettem felé, s már koppintottam is a képernyőre...Másolom..

//Selma vár Skypeon :)//

kb 20 szor borult volna el az agyam, ha nem ültem volna...Ő irt...Mosolygós emojival...De miért nem Selma? Mi van itt?

-Tedd már el!-ordított rám az asztal végéről..

-csak egy pillanat-szóltam vissza kissé remegő hanggal..Majd válaszoltam is az üzenetre...

//10 perc//

De várjunk ha Martinus Osloban van, Selma meg Troforsban..akkor meg honnan...Egy újabb pittyegés zavart meg

//baj van? :l//

Áh semmi baj...csak olyan segg hülye vagy hogy az már meghaladja a sebességhatárt....Na jó ezt azért nem írhattam le neki..nem mertem volna.

//semmi//

Jah, az alap duma...amit kérdezés nélkül, általában mindenki bevesz...megdörzsöltem szemem majd vissza csúsztattam zsebembe a készüléket.

-Köszönöm-mondta gúnyosan, majd ismét az újságba bonyolódott...Riadtan néztem körbe...a sírás szélén álltam...több ok is befolyásolt ebben...majd a tekintetem megállt Elizabethnél..aki csak fejével billentett majd biccentett...ezzel arra utasítva hogy nyugodtan menjek fel a szobámban..Csak pislogtam egy hosszasat, megköszönés képpen...Majd felkeltem...s felrohantam a lépcsőn, bevágtam a szobaajtóm..Lehuppantam a földre, fejemet csak az ágy sarkának döntöttem..s egyszerre tört ki belőlem minden..egyszerre ordítottam volna és sírtam volna...El sem hiszem hogy megint felkavarta a dolgokat...és így padlóra vitt...Vajon örökké ezt fogjuk csinálni, amíg el nem válnak útjaink? Ő bizonyára mocskosul meggazdagszik a popsztár életből, s elköltözik tájföldre..míg én folytatom a táncot Troforsban..már ha egyáltalán vissza mehetek...

Jó, elegem van! Nem leszek egy olcsó játék amit eldobhat ha kihasznált..nem vagyok egy szuvenír bolt kicsi tárgya!  Mindenki azt mondja "hallgasd mit súg a szíved" tudni akarjátok az enyém most mit súg? Azt hogy két kézzel meg kéne fojtanom, ahányszor megbánt! Azt hogy, ne eresszem! Azt hogy, ne féljek! Azt hogy, ne alázkodjak meg érte, ne csináljak magamból hülyét, hiába szeretem! 

Most hívom Selmát..és magyarázatot fogok kérni.! Mondja már el valaki hogy mi van!!!

Már be is jelentkeztem...pedig alig nyúltam hozzá a Macbookomhoz..Selma képe mellett egy zöld pötty ólálkodott...azonnal nyomtam rá a videohívásra...mielőtt elfogadta, gyorsan megtöröltem szemem alját...

Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłłWhere stories live. Discover now