Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłł

Túl magasan van a földtől

A tekintetünk találkozott, én még mindig az erős énem mutattam felé. Én csak bámultam ki a fejemből, hogy most vajon mi fog történni. Hiába ráncigáltam a kezem, nem eresztett. Ő csak közelebb jött, már sejtettem mi lehet a célja, megtette..De akkor, nekem betelt a pohár. Lekevertem neki egy hatalmas pofont.

-Mit képzelsz? Mert te akkora menő csávó vagy hogy mindenkit lesmárolhatsz?? Mi történt veled?? Mikor elmentem egy tök normális srác voltál..most meg....rád sem ismerek.-akadtam ki ő csak csitítani akart, azzal a csalódott arcával

-Beszéljük meg jó?-próbálkozott

-Eszemben sincsen. Te már nem az a srác vagy....ez itt csak egy hatalmas barom-ELJÖTTEM. Most vissza gondolva meglehetősen durva voltam, sőt nagyon. Ahogy vissza néztem a szomorú arcára, megsajnáltam. De eszemben sem volt vissza menni. Megérdemelte. Túl magasan van a földtől. De hogy vissza tér e egyáltalán... Nem tudom. De mikor másnap suliba mentem, mindenki nagy, kidülledt szemekkel nézett rám. Gondolom megtudták a tegnap történt incidenst. Nem tudták elképzelni hogy mondhattam nemet a suli legjobb srácának. Hát csak simán. Nem  fogok neki csettintésre ugrani. Tudja meg hogy nem kaphat meg mindent. Főleg engem nem. Ezek után. Ahogy észre veszem bővült a barátaim száma. Ugyan is ma Viktor folyton rajtam lógott. Ami ha úgy vesszük, nem zavart. Martinust, viszont annál inkább. Plusz..még bunkóbb lett mint volt. A szünetekben neki ment a kevésbé népszerűbbeknek. Rajtuk akarta levezetni, a nálam, szerzett feszültségét. A piszkálásairól ne is beszéljünk. Folyton mindenkit cikizett. Első sorban engem. Minden zavarta velem kacsoltban. Leszólta az öltözködésem, a hajkoronám, azt mondta hogy még egy csövesnek is jobb haja van. Még azt is hozzá tette, hogy én mit hiszek magamról. Egy bányarém vagyok. Persze ezt még hozzá tette. Azt hitte majd ezzel megtör, hogy majd sírva rohanok ki az osztályból. Gondolta megaláz mások előtt, bele akart tiporni az érzéseimbe. Hát ezt nagyon elhitte...mivel nem vagyok az a lány aki az első pillanatban össze törik. Kiálltam magamért, majd a barátaim értem. Ő és a haverjai, nem tudtak mit reagálni a kialakult helyzetben. Csak magukban morogva elhagyták a helyszínt. Persze ezt is csak az ő "parancsára". Két fiu kivételével, hiszen nekik sosem fog tudni parancsolni. Viktor és Marcus.

-Hát ti?-tette fel Selma a két srácnak

-Az tuti hogy én nem fogok csatlakozni a többi seggnyaló közé.Biztos hogy nem fogok ugrani az öcsémnek-én csak egy mosolygással díjaztam. Órára persze az imént kivonuló csapat, vissza tért. Ugy tűnik most posztot cseréltünk Martinussal. Na nem a főszerepben, hanem most nem ő bámult engem. Most én őt. Mivel hátra nem látott, az első padsorból. De a haverjai felhívták rá a figyelmét. Egy papír galacsinnal dobták tarkón. Ahogy észre vettem, volt bele írva valami. Sejtettem hogy rólam van szó, mivel Martinus egyből hátra tekintett. Az én irányomba. Csak flegmán néztem rá, mert ha már képtelen vagyok leszedni a szemeimet róla akkor értelmesen tegyem azt. Ő pedig fáradt fejjel bámult vissza rám. Ezt a minket figyelő tanár is észre vette. A pápaszemét lehúzta orra hegyéjig, és játszotta a pipa tanárt.

-Ms Larsen!! Megmondaná a megoldást, a táblán szereplő egyenletre?-támaszkodott az asztalomra

-Oh persze...(azt se tudtam milyen óra vagyok hirtelenjében)-Mivel a tanárnő nagyon rám összpontosított, mondhatni farkasszemezett velem. Nem vette észre hogy Martinus oda osont a táblához és a képletet letörölte arról. Majd óvatosan vissza settenkedett az első padba

-Tudja tanárnő én nem szeretnék megzavarni semmit, de..hogy válaszoljon rá ha nincs is ott semmi-szólalt fel Marcus. Erre a tanár, felugrott és kiabálni kezdett

-Ki törtölte le???-kiabált 

-Tanárnő...hisz nem is írt oda semmit-szólt közbe Viktor. A pedagógus meg csak a vizet felkapva, távozott az osztályból. Később pedig vissza érkezett az igazgató kíséretében. Ő pedig tudta már a történteket

-Na gyerekek, ki volt?-már ő is unja a velünk kapcsolatos ügyeket

-A tanárnőnek tévedni tetszik, hallucinált. Olyan dolgokat képzelt a táblára, ami nincs is ott-magyarázta meg Viktor.

-Rendben akkor nincs itt semmi probléma.-ki lépett az osztályból, de az ajtónál vissza fordult.-Martinus téged óra után várlak-intett a témát unó srác felé. Már haza felé sétáltam. Mikor lépteket hallottam a hátam mögül. Megfordultam, sehol senki. De újra hallottam egy cipő súrolódását a betonnal...