Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłł

Akkor mond el, hogy tudjam...

  -ember! Azért figyelj már oda!-kelt ki magából az ismeretlen személy akinek Zack háttal nekiment. Nagyra nyílt szemekkel néztem meg a személyt..s azonnal megakadt lélegzetem. Először csak a földet láttam ahol kiborult ital folydogált..majd lassan felnéztem, s mint akinél beütött a kóma fagytam le. Azt hiszem a két szöszi észre sem vett az előttem magasló Zacktől..de én attól még úgy bámultam őket ahogy csak szemem engedte. Macnek fel volt fogva haja, amolyan kukás zsák "fíling". Kicsit félve emeletem át tekintetem a mellette ácsorgó személyre..akit minta kicseréltek volna. Változását nagyra nyílt szemekkel figyeltem. Haját átvágatta..előre toborozta összes szálát. Amelyeknek végei enyhén felkunkorodtak. És ismét megtörtént..belenéztem abba a barna szempárba...és szokás szerint beleszédültem. Mikor pedig sikerült magamhoz térnem..eluralkodott rajtam a pánik. Óvatosan böktem oldalba Zacket..hogy tudassam ideje menni. De ő csak tovább fitogtatta igazát. 

-Lív. Ha nem vetted volna észre épp beszélgetek-förmedt rám hátra fordulva..én pedig egyből odakaptam tekintetem..a velünk szemben álló két személynek elkerekedett tekintete. Néztem őket..ahogy ők is engem..mindezt pislogás nélkül..Martinus végignézett rajtam majd bolintott egyet amolyan "köszönésnek (?)" szánta. Én is bólintottam egyet zavartan. Majd pislogva egy nagyot megfogtam magam és átmentem a kereszteződésen. Aztán tökre leesett hogy fogalmam sincs hol vagy..úgyhogy megfordultam..néha-néha teljes sokkban rámpillantottak majd tovább tárgyaltak Zackkel

-Zack!-kiabáltam oda..s úgy fordult felém mint ha csak szívességet tett volna.-kéne a telod-kértem meg

-minek?-ráncolta össze homlokát..majd amíg ő azon elmélkedett hogy mit is szeretnék telefonjával..Martinus körülnézve a kereszteződésbe sietett át hozzám. Mire én azonnal elhátráltam. Átnyújtotta telefonját én pedig felváltva néztem a tárgyat majd őt.

-van rajta GPS..vagy felhívhatod Max-et hogy jöjjön érted-vont vállat amolyan neki mindegy..de mivel nem reagáltam elröhögte magát-kísérjelek inkább haza vagy mi?-nevetett én pedig nagyot sóhajtva elvettem a készüléket és valahogy nem tudtam nevetni. Lassan bepötyögtem a számot majd a fülemhez emeletem. Martinus addig testvérét és az enyhén kiakadt Zacket figyelte..még mindig azon volt felháborodva hogy "neki mentek" mikor mind hárman pontosan tudtuk hogy ez egészen máshogy történt...de eközben a telefon sípolásnak indult én pedig frusztráltan kaptam el fülemtől..majd kinyomtam a hívást..Martinus kérdőn fordult vissza, majd csodálkozva vette át a nyújtott készüléket.-megvárod az önelégült haverod vagy hazakísérjelek?-kérdezett rá, mire nekem akkorát dobbant szívem hogy szerintem az összes autós is meghallotta a környéken. Aztán átfutott az agyamon hogy ha Martinus hazakísér, és Edward meglátja akkor ott nekünk annyi..szóval nincs más választásom..

-megvárom az önelégült haverom-bólintottam neki pedig felszaladt a szemöldöke. Meglepődött hogy végre hozzászóltam? Vagy az lepte meg hogy Zacket választom? Hm..esetleg mindkettő. Mindketten Marcusékat bámultuk..de akkora kínos csend volt kettőn között, hogy még a szarvasbogarat is meghallottuk mászni a fán. 

-nem hívtál..-kezdte, én pedig beleremegtem. S zavarta felnevettem

-min?!-röhögtem felháborodottan-írni sem tudtam..nemhogy hívni-vontam fel szemöldököm csodálkozva azon hogy várta..

-Lív..megyek...jössz?-kiáltott rám idegesen Zack mire nekem mosoly ült ki arcomra s Martinusra néztem..aki szerintem nem értette a hirtelen hangulatváltozásom..

-majd találkozunk-mosolyogtam rá mire ő is felrántotta szája sarkát. S ismét végig nézett rajtam..vagy ismét stírölt..vagy csak beanalizálta ruhámat..érdekes. 

-kb mikor?-fordult utánam, mire felnevettem-mert most sem sietted el-megfordultam s gyanúsan mértem végig

-te sem törted magad nagyon-vágtam vissza..és azt hiszem kezdet hergelődni a levegő. A két srácot figyelmen kívül hagyva a túloldalon, szórt villámot szemünk..Haragudtunk..ez teljesen normális. 

-oh nem?-kérdezett vissza majd elém lépett.-na és mi van azzal a levéllel?-mosolygott gúnyosan..egyre közelebb lépett én pedig hátráltam.-ja igen..és a pendriveval?-vonta fel szemöldökét tovább közeledve.-és mi van a táncos csajjal? Mért nem mond magáról semmit?-hunyorította össze szemeit gyanakodva..s még mindig felém lépkedett de én megálltam..folytatta volna...de bepipúltan torpantam meg ő pedig azonnal befogta.

-amíg nem tudsz semmit addig ne szólalj meg-ráztam fejet halkan mondva..mert már a gondolata is felkavart a történeknek.

-akkor mond el, hogy tudjam..