-miért engem hívott?-nyögte ki nehézkesen..asszem most történt meg...az évek alatt először...össze törte egy lány a szívét.
-Eltévedt?-kerekedett el szemem...nem mertem mást feszegetni
-először én is azt hittem..de miután felbukkant az a srác..leesett hogy inkább csak ki akart velem cseszni..-hangja alapján igen csak elkeseredett
-Mi egy Lívről beszélünk?-gondolkoztam el
-Selma...ugyan olyan naivak vagytok mindketten-nevette el magát
-bocs, de nem tudom elképzelni hogy Lív bárkit is átverne...főleg téged-adtam érvet...de annyira megsajnáltam mind kettőt..hogy már majdnem sírtam...-Martinus, nem tudom mi történt ott-sóhajtottam-de Lív lenne az utolsó aki át akarna verni téged...gondolj már bele könyörgöm-kérleltem, de már lassan jobban fájt nekem mint neki.
-akkor miért hívott oda?-.
-mert bajban volt és számított rád....-sóhajtottam-jaj Martinus szereted még egyáltalán? Annyi kifogást sorolsz itt fel nekem..hogy még a bibliába sincs ennyi betű...az isten szerelmére szedd már össze magad!!
-gőzöm sincs mit csináljak-teljesen elhagyta ereje
-két dolgot tudok javasolni...vissza hozod a bunkó éned...és bunkóbb leszel mit valaha-hangnemem kicsit erőteljes volt...de szerintem most ez kell neki-vagy, össze szeded magad..végre férfi leszel. Nem pedig egy hisztis kisgyerek, és oda állsz elé...az arcába mondod amit gondolsz..és nem rohansz el...mint ahogy szokásod-szinte már kiabáltam vele
-de...-nem hagytam hogy végig mondja
-Mond csak...ugyan úgy szenvedni akarsz mint mikor elköltözött..és azt hitted nem látod többet? Mert felőlem...-asszem eljött az a pillant ahol többet én már nem tehetek. Vagy elrendezi magában a dolgokat és a sarkára áll vagy elbújik a sarokba....ki kellett nyomnom a telefon...szegye össze magát ahogy kell....
Nem akarja ez a srác feladni...csak túlságosan fél a visszautasítástól....
A telefonom ismét csengett...ő hívott vissza...hosszú lesz ez az éjszaka....
-szenvedsz még nekem? mert akkor leteszem-kezdtem ezzel azonnal
-Na jóóó-végre normális hangja volt. Sóhajtott egy nagyot majd folytatta-segítesz nekem?-mondjátok hogy össze szedte magát vagy esküszöm belenyomom a fejét a sulivécébe.....
....Vissza Osloba....
-Tudod mit-szólaltam fel hangosan
-na?-emelte fel fejét Max..majd újra beleharapott a görög dinnyébe(?) Kezdtem volna mondanivalóm...de hirtelen bevágódott a szobaajtóm...Edward ideges tekintete uralta végig a szobát..mi pedig riadtan kémleltük
-Na ide figyelj!-lépett oda hozzám.-mostantól itt laksz, úgyhogy nincs távoli anyuci apuci, megértetted?-tekintete és hangszíne olyan gúnyos volt hogy még jobban begőzöltem.-ez az én házam, az csinálsz amit én mondok, úgy ugrasz ahogy mondom...és legfőképpen nem beszélsz vissza...mert az apád vagyok-erősködött, mire én felsóhajtottam majd felnyitottam a Macbookkom s lapoztam a világhálón..majd unottan felnéztem
-genetikailag igen-vontam vállat unottan.-de egyébként meg nem-forgattam szemet azonnal, majd bele is merültem a közösségi portálba. Valamit ordítozott még...de elengedtem fülem mellett...nem kell nekem még ez a feszkó is...húzzon ki a francba.
-hu ez kemény volt-rázkódott meg Max
-Nem fogok neki szót fogadni, azt már elbaszta-mondtam full nyogodtan... Max már csendben maradt...nem mert szólni semmit, később pedig a kései idő híján, kiment..
Nekem pedig semmi és senki nem vonta el a gondolataimat róla...vagyis RÓLA! (Szigorúan csupa nagybetű :) ) Zenét hallgattam, filmet néztem, olvastam, táncoltam...de semmi sem feledtette velem azt az érzést...Istenem! Miért kínoz engem ez a srác? Tudja mit jelent nekem, tudja hogy szeretem...mégis ott bánt..és akkor taszít el amikor csak tud...
"Álmaim sráca" mondják rá páran....valakinek biztos az lesz..egyszer....de asszem én ki vagyok húzva a tervek lírájából....
Tudom, tudom...ez nem a legjobb rész lett...de a legközelebbi izgalmasabb lesz ígérem:)
YOU ARE READING
Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłł
Romance~du får det~ Két teljesen különböző egyéniség, akiket egyszer elszakítottak egymástól...megszakadt köztük a kapcsolat...De egy nap a lány vissza tért, s lassanként mindketten megtalálták méltó helyüket...Egymás mellett...! Ti is szeretnétek egy olya...