-A legfontosabbat hagytad ki-bolintott. Kedvesen beszélt. Mire én kérdően fürkésztem-Téged és őt..Titeket...-egy percre lefagytam, majd megrázta a fejem nevetve.
-Aj Selma ne hülyülj már.-megfogtam karját s a ház felé kezdtem húzni.
-Te ne hülyéskedj!-szólt rám. Közben egy centit sem moccant. Nehéz lett volna bevonszolni, úgyhogy ráhagytam, s felé fordultam.-szereted még?-kérdezte meg halkan, mire nekem elakadt lélegzetem.-Lív, válaszolj!-erősködött.
-Szerinted?-emeltem fel fejem, arcom engedett a mosolyból..egy vonalig kisimult.-mert én már nem tudom! Miért kell neki folyton csajoznia? Miért tetszik meg neki más? Miért nem vagyok neki elég jó?-
-De azok csak rajongók-mondta ki lesajnálóan
-te is tudod hogy nem a rajongóiról beszéltem-túrtam bele hajamba, amit a szél jobbra balra dobált.
-Klaudia..- kezdte, de belefojtottam a szót
-Nem érdekel.-nyögtem ki, sírást vissza fojtva.-ha neki ez jó, ám legyen. Ha helyre akarta volna hozni, akkor már lépett volna. De se baj, majd én lépek. Pár lépést tőle, mert innentől befejeztem..-amint kimondtam ezt a mondatot egy fekete cipőt pillantottam meg a szomszéd háznál...többet nem láttam, de az a cipő bőven elég volt mindenre...
Sziasztok. Sajnálom hogy régebben volt rész (Már nem is tudom mikor..lusta vagyok megnézni upsz) de az egész hetem a dolgozatokból állt ki. Ez a rész pedig elég rövidre sikeredett..ma csak ennyi jött össze, sajnálom
VOCÊ ESTÁ LENDO
Az új táncos (MarcusandMartinus f.f) łłłBefejezettłłł
Romance~du får det~ Két teljesen különböző egyéniség, akiket egyszer elszakítottak egymástól...megszakadt köztük a kapcsolat...De egy nap a lány vissza tért, s lassanként mindketten megtalálták méltó helyüket...Egymás mellett...! Ti is szeretnétek egy olya...
