Változások

21. rész

Dylannel felmentünk a szobámba és írtunk Madelynnek, Miának, Ellienek, Joshnak és Jasonnek, hogy jöjjenek át. Körülbelül 15 perc alatt mindenki itt volt. Kivéve Miát.
-Nem, hiszem el! - fújtatott Madelyn - Meg se nézi az üzeneteket!
-Szerintem alszik - vontam meg a vállam.
-Ilyenkor? 4 óra van - vonta fel a szemöldökét Jason.
-Hát pedig Mia egész nap alszik. Felhívom - vette a kezébe a telefont Madelyn.
-Ne már! Ne keltsd fel! - szólt rá Ellie.
-De, felkeltem. Ha nem szólunk majd megsértődik. Amúgyis eleget aludt már. - Madelyn benyomta a hívásgombot, majd kihangosította. Vártunk, vártunk és vártunk de senki nem szólt bele. Már éppen le akartuk tenni amikor Mia álmosan beleszólt.
-Halló!?
-Mia! Hol vagy!? - kérdezte Madelyn.
-Mi? Miért? Otthon vagyok, hol lennék?? Éppen aludtam amikor felriadtam a telefonra. Komolyan
mondom, legközelebb lenémítom. Ellievel állandóan felkeltetek!
-Hé! Ebbe én most nem voltam benne! Sőt, mondtam, hogy ne hívjon fel! - szólt közbe Ellie.
-Részletkérdés. De amúgy mi volt olyan nagyon fontos?
-Írtam neked, de nem nézted meg. Csak azt akartam kérdezni, hogy átjössz-e Livhez. Itt vagyunk mindannyian - válaszolt Madelyn.
-Most?
-Aha.
-Oké - sóhajtott Mia - Pár perc és ott vagyok - mondta, majd letette.
10 perc se telt el, de máris csöngettek. Kinyitottam az ajtót és beengedtem Miát. Miután levette a cipőjét és kabátját felmentünk az emeletre. A szobám ajtaja előtt azonban mindketten megtorpantunk mert nem szűrődött ki onnan fény, és gyanúsan csend volt.
-Mit csinálnak ezek? - kérdeztem suttogva.
-Nem tudom. Mindegy, én bemegyek - lépett el mellőlem Mia. Hirtelen benyitott, de a szoba üres volt.
-Ez most komoly? Ezek szórakoznak velünk? - sóhajtottam.
-Fogadjunk azt akarják, hogy keressük őket. De nem adjuk meg nekik azt az örömöt, hogy ezt teljesítjük. Gyere, üljünk le, majd jönnek. Előbb-utóbb úgyis megunják.
-Oké - vontam meg a vállam, majd felkapcsoltam a villanyt és leültem Mia mellé.
Eltelt már negyed óra, amikoris Madelynt pillantottam meg az ajtóban.
-Ne már! Már elbújtunk vagy 20 perce. Miért nem kerestek? - jött be.
-Talán mert nem vagyunk 5 évesek? - néztem rá.
-Ahj. Mindegy, bejöhettek - kiáltotta, mire mindenki bejött a szobámba.
-Kinek a csodálatos ötlete volt az elbújás?
-Madelyné - vágta rá Dylan.
-Értem. Madelyn - fordultam felé - Nem akarsz esetleg bújócskázni? Mert én szívesen játszok veled ha szeretnéd. Pont a mi korosztályunknak való - vigyorogtam.
-Hagyjál már - csapott rám a kezével.
-De most komolyan. Hé! Még a méreted is megfelel! Tök alacsony vagy! Bárhová beférsz! Még a kanapé mögé is. Gyerekkoromban mindig oda bújtam. Emlékszem. Te is tehetnél így. Mondjuk ne. Mert most már így tudom hova fogsz bújni. Akkor bújj el magába az ágyba. Felnyitható. Beférsz oda is. Ott tartom a régi Barbie babákat, legalább amíg várod, hogy megtaláljalak nem fogsz unatkozni - mondtam, mire az egész társaság felnevetett, sőt Mia még a fotelről is lefordult és nagy csattanással ért földet, amin mégjobban elkezdett röhögni, még a könnyeit is törölgette. Először Madelyn bosszúsan nézett ránk amiért kinevetjük (+Mia saját magát), aztán végül már ő is elnevette magát.
Miután kellőképpen kinevettük magunkat, elkezdtünk videójátékozni, de hamar meguntuk és tehetetlenül terült szét mindenki a kanapén és az ágyon. Vagy akár a földön (Mia és Josh).
-Mit csináljunk? - kérdezte Josh.
-Én aludni akarok! - mondta Mia.
-Játszunk valamit! - szólt Madelyn.
-Már megint bújócskázni akarsz?
-Ahj, nem! Nem olyanra gondolok.
-Hanem? Hívjuk át Mrs. Rogerset bingózni? - nézett rá Mia.
-Hagyjál már! Direkt félreérted amit mondok.
-Ez igaz.
-Na legalább bevallod - forgatta a szemét Madelyn.
-Játszunk Kiss, Marry, Killt? - kérdezte Jason.
-Na, végre valami értelmes gondolat!
-Én nem akarok ilyet játszani - nyöszörgött Mia.
-Én már nem hiszlek el titeket -
szólt Ellie - Fogjátok már be egy kicsit! - Mindenki csöndbe maradt, ezért Ellie folytatta - Na tehát. Először kezdek én. Mia és Madelyn kill. Oké, ki a következő?
-Na ne már! Ezt nem így kell. Amúgyis, miért engem ölsz meg? - nézett rá Madelyn.
-Hagy ne fejtsem ki.
-Na akkor mondj egy normálisat.
-Oké. Liv! - állapodott meg a tekintete rajtam - Tehát. A három lehetőség... Lehet tárgyat is, ugye?
-Igen - mondta Madelyn.
-Oké. Tehát. Akkor... Egy egész könyvespolc teli könyvekkel, Egy luxus villa és Josh.
-Huh... Ez nehéz kérdés... - gondolkodtam.
-Ezen mit kell gondolkodni? Meg ne ölj már! Öld meg a könyveket - tanácsolta Josh.
-Nanana! Még mit nem. Döntöttem. A könyvespolc marry.
-Tch!
-És akkor a villa... oké, legyen kill de akkor elvárom Josh, hogy vegyél nekem egy luxus villát!
-Jólvan. Bár nem értem alapból miért nem én vagyok a marry - forgatta a szemét.
-Örüljél, hogy nem öltelek meg. Na! Én jövök! Ki is legyen... - néztem körbe, aztán a tekintetem megállapodott
Mián. Mivel nagyon rázta a fejét, jelezve, hogy nem akarja, hogy őt válasszam, természetesen az ő nevét mondtam.
-Mia.
-Ne már! Miért vagy ilyen gonosz? - ült fel - Olyan jól elvoltam a földön.
-Épp ezért. Gondoltam szólok mielőtt még elalszol ott nagy nyugalmadban.
-Mindegy, mondjad aztán visszafekszek és alszok.
-Hát jó. Na akkor... Spotify, TikTok, Instagram
-Na, ez tetszik - bólogatott elismerően - Igazából nagyon egyszerű. Spotify marry, anélkül nem is tudnék élni. Insta kiss és TikTok kill.
-Hé! Meg ne gyilkold már a TikTok-ot! Épp most kezdek híres lenni! - háborodott fel Madelyn - Amúgyis, az a legjobb.
-Neked. Nekem nem. Ha már muszáj játszanom legalább hagy döntsek én!
-Jólvan, na.
-Na akkor Mia te mondasz - néztem rá.
-Oké. Madelyn.
-Tudtam! - csapta össze a tenyerét Madelyn hirtelen, mire a mellette ülő Dylan összerezzent - Bocsi.
-Nem baj. Csak egy kisebb szívroham - legyintett Dylan, mire mindenki felnevetett.
-Akkor mondom. Tehát. Egy menő autó, egy utazás bárhová ahová szeretnéd és Harry Styles - mondta Mia.
-Oké. Tehát az első az egyértelmű. Harry marry. Legyen az autó kiss és az utazás kill. Majd Harry úgyis elvisz engem utazni, aztán majd megyünk az új autónkkal - felelte Madelyn.
-Jó logika.
-Köszönöm. Na. Én jövök. Ellie!
-Mi az?
-Te jössz.
-Ja oké - fordult felé Ellie.
-Tehát. Legyen egy egyszerű. Tél, nyár, tavasz.
-Hát ez valóban nagyon elgondolkodtató. Tél kill, nyár marry és tavasz kiss. Én jövök. Dylan!
-Ne kímélj - nézett rá Dylan.
-Stranger Things, The vampire diaries, Money Heist.
-Tvd marry, St kiss és Money Heist kill.
-Szerencséd, hogy nem a Tvd-t ölted
meg - mondtam.
Még játszottunk pár kört, így mindenki sorra került. Utána beszélgettünk meg ilyesmi. Egész délután itt voltak nálam a többiek. Este 20:30-kor Lily nyitott be a szobába.
-Anya kérdezi, hogy szeretnétek-e pizzát enni vacsira.
-Nekem jó - vontam meg a vállam - Nektek? - néztem körbe.
-Oké - mondta mindenki egyszerre.
-Rendben. Van valami különleges kívánság? - kérdezte Lily. Mindenki rázta a fejét ezért a húgom kiment.
1 óra múlva újra bejött, kezében pár pizzás dobozzal.
-Várj, segítek - állt fel Dylan és odament, majd kivette Lily kezéből a pizzákat.
-Köszi.
-Te már vettél magadnak pizzát? - kérdeztem.
-Igen, egy dobozt lent hagytam magunknak.
-Rendben - bólintottam. Lily kiment a szobából és becsukta maga mögött az ajtót. Szétosztottuk magunk között a pizzákat, mindenki vett magának olyat amilyet akart. Én gombásat, szalámisat és egy sonkásat ettem.
-Ne már! Nincs több szalámis? - nézett körbe Mia - Madelyn! Elvetted az utolsót! Add ide légyszi!
-Nem. Ez az enyém - felelte Madelyn, de Mia elvette tőle a pizzát - Mia! Az az enyém!
-Most már nem - mondta Mia, majd beleharapott az ételbe.
-NEE!!!! - kiáltotta Madelyn - Hogy lehetsz ilyen gonosz!?
-Tessék. Itt az enyém - adtam neki oda az én szalámisomat.
-Köszönöm.
-Nincs mit. Nem is értem miért kell ezen összeveszni - mondtam, majd vettem egy másik pizzát.
A többiek fél tíz körül mentek haza. Mivel már nagyon álmos voltam hamar lefeküdtem aludni. Mielőtt elaludtam volna kicsit telefonoztam. Jött egy üzenetem, ezért megnyitottam a messengert. Dylan küldött egy képet, amin BonBon van, szinte alig látszik ki takaró alól, annyira bebújt.
Dylan üzenete: Fázik.
Olivia üzenete: Szegény. Nagyon aranyos. Vedd az öledbe, hogy ne fázzon annyira.
Dylan üzenete: Ott volt, de itt hagyott. Nem szeret engem.
Olivia üzenete: Hozzám biztos odabújna.
Dylan üzenete: Figyelj, ha szeretnéd örökbeadom neked. Majd akkor alhatsz vele, meg pacsizni is megtaníthatod.
Olivia üzenete: Oké, én nem bánom. Nálam úgyis jobb helye lenne.
Dylan üzenete: Rendben, akkor holnap viszem hozzád.
Olivia üzenete: Oké. Addig pedig üzenem neki, hogy még bírja ki egy kicsit, holnap találkozunk.
Dylan üzenete: Átadom.
Olivia üzenete: Köszi.
Letettem a telefont, és kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamban. Mivel tényleg nagyon fáradt voltam hamar el is aludtam.