Megfakultam.
Akár egy régi fénykép,
Mely még őriz valamit
A régi mosolyokból,
Az érzésekből, a sebekből,
De már mégsem ugyanaz.
Álmaim máglyáján
Hamuvá lettem.
Megfakultam.
Lekoptak rólam az álmosolyok,
Mint régi falról a vakolat.
Csupasz lettem.
Védtelen, és egészen üres.
Mint egy keret, amelyből
Kivették a festményt.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Verseim
Poesia____ Egy elveszett lélek dalai, vagy talán csak kósza visszhangjai azoknak. . . . . . ❝Fekete lyuk szívem helyett, Átjárják a végtelenek. Tátongó és sötét lélek, Én már többet nem beszélek.❞ ____
