Férgek ezre rágja szívem
Legbelül már rothadok,
Véresre szaggatott lelkem
Szemétbe dobhatod
Félig elmúltam már,
Mégsem jön a halál,
Vértócsákban heverek,
Agónia rázza testemet
Vért köhögök, fulladok,
Már élve is halott vagyok
Miértek sokasága kering bennem,
De válaszokat sosem leltem
Megtört és szétszaggatott
Amit Isten nekem adott,
Ez az életnek nevezett halál –
Rendes halál, nem jönnél már?
▪▪
nem, nem vagyok jól, és semmi sincs rendben. semmi. nem is lesz soha, de ne aggódjatok. értem ne.
boldogulok... valahogy.
YOU ARE READING
Verseim
Poetry____ Egy elveszett lélek dalai, vagy talán csak kósza visszhangjai azoknak. . . . . . ❝Fekete lyuk szívem helyett, Átjárják a végtelenek. Tátongó és sötét lélek, Én már többet nem beszélek.❞ ____
