BTS Reakciók (II)

💍142 ༻

Az esküvő reggele

~🅙🅘🅝~

– Nem, akaszd fel magasabbra – irányítottad, miközben a földön álltál. Yoongi és Taehyung bólintottak, miközben feljebb vitték az organzát. Visszanéztek rád jóváhagyásért, és te bólintottál. Ahogy lemásztak a létrákról, te odasétáltál, ahol Jimin és Jungkook virágokat tűztek a vendégek székének oszlopaira.

– Csinosak, nem T/N noona? – kérdezte Jungkook, amikor észrevett, hogy ott állsz. Válaszként mosolyogtál és bólintottál.

– Gyönyörűek. Nagyon köszönöm a segítséget srácok – mondtad nekik.

– Egyáltalán nem okozz problémát – válaszolta kedvesen. Megveregetted a hátát majd észrevetted, hogy Seokjin leül közvetlenül az oltár elé, így te is követted példáját. 

– Kicsit szürreális az egész, nem? – kérdezted, amikor észrevetted, hogy a szemei​körbejárják a szobát. Lassan bólintott, majd rád nézett.

– Hónapokig tartó tervezés után kissé furcsának tűnik, hogy végre eljött ez a nap – értett egyet. – Annyira boldog vagyok, hogy itt vagy, és hamarosan a férjed lehetek.

 – Örökké együtt, emlékszel? – éppen meg akartad csókolni, amikor hangos csattanásra letettek figyelmesek. Mindketten odanéztetek, és láttátok, hogy az egyik nagy virágoszlop feldőlt, és Namjoon állt mellette. 

– Jaj! Namjoon-ah! Mondtam, hogy ne nyúlj hozzá – kiabálta Jin, miközben felállt, hogy odamenjen Namjoonhoz és jól megszidja.

~🅢🅤🅖🅐~

– Meg kell nyugodnod – mondta Jin, miközben Yoongi vállára tette a kezét.

– Nem tudok hyung! Mi van, ha rájön arra, amit az egész kapcsolatunkban ismertem: hogy túl jó hozzám? Jobbat érdemel – motyogta Yoongi.

– Nagyon szeret téged – szólalt meg Hobi.

– Jobbat érdemel. Folyton dolgozok, sokszor alig van rá időm – szidta tovább magát, miközben Hoseok elkuncogta magát. 

– Soha nem gondoltam volna, hogy meglátom azt a napot, amikor Yoongi hyung nem hűvös, nyugodt és összeszedett – nevetett Taehyung.

– Baszd meg Taehyung – köpte ki, mire a fiatalabb még jobban nevetett. Furcsa volt ez az aggódás a Yoongi részéről, és nem tudtak mit kezdeni vele. Egyáltalán nem gúnyból nevette ki őt Taehyung, és ezt ő is jól tudta, de nem is volt ideje ezen gondolkodnia, mivel kapott egy üzenetet tőled. „Szeretlek Yoongi. Ha nem tudnám kezelni az életmódodat, már rég elmentem volna. Te vagy az egyetlen számomra, és ez nem fog változni. Az oltárnál találkozunk"

~🅗🅞🅢🅔🅞🅚~

– Igen, T/N! Tudod, hogy körülbelül harminc percen belül le kell sétálnod a folyosón? És még el sem indultunk! – hallottad párod nővére hangját, amikor besétált a hálószobába. Édesanyáddal a fürdőszobában voltál, mivel néhány utolsó simításokra még szükséged volt. 

– Én vagyok a menyasszony, elkéshetek! – kiáltottál vissza.

– Hoseok úgysem tesz egy tapodtat sem nélküled – édesanyád szavaira odahajoltál az arcához és finoman megpusziltad. 

– Rendben, azt hiszem, készen vagyok – mondtad, miközben kimentél a fürdőszobából. Hoseok nővére alaposan végignézett rajtad, majd elvigyorodott. 

– Úgy nézel ki mint egy hercegnő – suttogta könnyes szemekkel édesanyád, mire elérzékenyültél. Bár nem mondta, de tudtad, hogy nagyon büszke rád, és hogy igenis imádja Hobit.

~🅡🅜~

– Gyönyörűen nézel ki jagiya – mosolygott szélesen Namjoon, amikor először látot az esküvői ruhádban. Megfogtad a kinyújtott kezét, és lágyan megcsókoltad az arcát. Átvezetett egy kis tisztásra, ahol a fotós már várt rátok.

– Még mindig nem tudom, miért nem engedik, hogy csak úgy fotózzak – morogta Jungkook.

– Neked is szerepelned kell a foton Jungkookie. Ha te készítenéd lemaradnál róla – mondta neki Namjoon.

– És én azt akarom, hogy mind a heten rajta legyetek, hiszen veletek kerek a családom – mosolyogtál, amitől Jungkook kissé elpirult. Namjoonal középen áltatok, míg a koszorúslányok a jobb oldaladon, a fiuk pedig vezetőjük oldalán.

– Egy széles mosolyt kérek mindenkitől – mondta a fotós, és feltartotta a fényképezőgépét. Miután készen lettetek a csoportos képekkel, párat késztettetek még, amin csak ketten vagytok. Természetesen kellett viselkednetek, ezért férjed kezébe fogta a tiedet és rád mosolygott. 

– Komolyan gondoltam, amit korábban mondtam, jagi. Kibaszottul elképesztően nézel ki – nyögte ki, amitől elpirultál.

– Hagyd abba, Joon – suttogtad zavartan.

– Komolyan mondom. Gyönyörű vagy, csodálatos, és nem hiszem el, hogy már a feleségem vagy – válaszolta őszintén. Elmosolyodtál majd lábujjhegyre álltál, és megcsókoltad az ajkait,.

~🅙🅘🅜🅘🅝~

– Tessék, próbáld ki ezt – mondta Jungkook, majd megetetett egy darab kolbásszal. Úgy döntöttetek, hogy az esküvő napján reggelizni fogtok a fiukkal, de így már nem is tűnik olyan jó ötletnek. Jungkook mindent megkóstoltatott veled és az sem érdekelte, hogy lassan már tele vagy. 

– Szóval, mi a terv ezek után? – kérdezte Yoongi.

– Mi fiúk a dormban fogunk készülődni, mert az közelebb van, és a közös lakásunkban meg a csajok lesznek – pillantott rád Jimin mosolyogva. – Utána mindannyian igyekszünk a helyszínre.

– Négy óra alatt ezt össze tudjuk hozni hyung? – szólalt meg Jungkookie teli szájjal 

– Muszáj lesz, mert aki késik az kint fog várni – válaszolta egyszerűen majd folytatta reggeliét.

~🅣🅐🅔🅗🅨🅤🅝🅖~

– Jagi? – hallottad Tae hangját. Nyögve lecsaptad magadról kezeit. Azt akartad, hogy hagyjon tovább aludni még egy kicsit. De ő felkuncogott és egy puszit nyomott a homlokodra.– Ma van az esküvőnk napja – motyogja füledbe, amire azonnal felpattant a szemed. Lassan megfordultál és ránéztél. – Azt hittem, ez működni fog – mosolyodott el.

– Aludni akarok Taetae – motyogtad a párnába temetve az arcod, mire még jobban nevetni kezdett. – Mennyi az idő? – kérdezted a szemedet törölgetve pár perc elteltével. Furcsa de egyáltalán nem izgultál annyira mint gondoltad. Ezelőtt pár nappal jobban izgultál mint most, de az oltárnál állva szinte biztos, hogy elmúlik ez a nyugodtságod. 

– Kilenc baby – kitártad a karjaidat, mire ő elmosolyodott. Lefeküdt az ágyra, fejét a mellkasodra fektette, lábait összekuszálta a tiéddel. Egyik kezed a hátára tetted, a másikkal pedig a hajába túrtad az ujjaidat. – Csak még egy kicsit maradjunk így, aztán rohannunk kell.

~🅙🅤🅝🅖🅚🅞🅞🅚~

– Mi volt ez a zaj? – megpördültél és körülnéztél.

– Nem volt semmi kicsim – nevetett Jungkook. Válaszán kifújtad a levegőt, és felkuncogtál a paranoiádon.– Ha annyira aggódsz amiatt, hogy valaki elkap minket, miért írtál nekem, hogy találkozzunk? – tűnődött Jungkook, miközben leültél mellé a kispadra. Mindketten a kis kertben ültetek a templom mögött, ahol körülbelül három óra múlva házasodtok össze.

– Csak látnom kellett téged – nevettél idegesen. Jungkook elmosolyogta magát, zavarodat látva majd hirtelen az ölébe emelt.

– Szeretlek baby.