Amikor egyedülálló apuka (Tudom, hogy nem így volt a kérésed Dorka0396, de ez kecsegtetőbb.)
~🅙🅘🅝~
Amikor először kezdtél randizni Jin-nel, biztos volt benne, hogy elmondja neked, hogy van egy kétéves kisfia az előző kapcsolatából. Először megdöbbentél, amiért az volt az oka, hogy nem akartad elhinni, milyen anya képes ilyesmire. De egészen jól fogadtad a hírt, de közben nagyon izgultál, hogy egyszer találkozni fogsz a kicsivel. Nem akartad elveszíteni Jint, mert a fia nem szeretne viszont, de természetesen ha így lenne, elfogadod Jin döntését. vagy fordítva. Tehát csak később volt a kapcsolatod, amikor a kettő végre találkozhatott. Nyugodtan nem úgy volt, ahogy szeretnéd.
– Jagiya, kérlek, át tudnál jönni? A bébiszitter cserben hagyott és nem tudom mivel nyugtathatnám meg a kicsit – hallottad a hangján, hogy ideges ezért feltételezted nagy a baj. Habár lett volna némi dolgod, de mindent otthagytál és siettél az egyedülálló apukához. Nézted, ahogy a kicsi kinyitotta az ajtót, majd találkozott tekinteted a kicsiével. Mosolyogva letérdeltél hozzá.
– Bizonyára te vagy apa kisfia – mondtad a kicsinek, aki éppen ugyan úgy nézett ki mint az apja. Seokjin csendben az ajtófélfának dőlve figyelte ezt a kis jelenetet. Megmelengette a szívét, hogy a szerelme és a kisfia ennyire jól kijönnek egymással, pár másodperccel az első találkozás után.
– Hogy érzed magad, Jagi? – kérdezte a levest eléd rakva miközben mindketten a kanapén szunyókáló kicsit néztétek.
– Kicsit mérges vagyok mert füllentettél – suttogtad halkan attól félve, hogy a picur fel fog kelni. Szavaid hallatán Jin kissé elszégyellte magát, de nem volt jobb ötletet, hogy áthívjon. Pedig csak elég lett volna ha azt mondja, hiányzol neki. – De nagyon kis édes – utalsz a kisfiúra, mire Jin büszkén kihúzza magát.
– Még szép hiszen worldwide handsome az apja.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
~🅢🅤🅖🅐~
Nem arról volt szó, hogy nem szerette volna bemutatni a gyermekét, sokkal inkább félt, mivel egyedülálló férfi volt, egy olyan munkával, hogy jóformán ő maga alig ismerte a saját gyermekét. Legalábbis sokan ezt gondolták róla, de valójában nagyon is sok mindent tudott a kicsiről, mivel minden szabadidejét vele töltötte. Még a randevúzások előtt tudtál a kislányáról, hiszen elmondta, viszont soha nem találkoztál vele, pedig már nagyon szerettél volna. Egyik este bent kellett maradnia a cégnél és nem volt ki vigyázzon a kicsire. Nem volt kérdés kit kér meg erre a feladatra. Természetesen szívesen vigyáztál a kicsire, aminek Yoongi nagyon örült. Nagyon kellemes volt az első találkozás. Szinte első látásra megszerettétek egymást a kislánnyal. Késő délután lefektetted pihenni, de kis idő múlva szipogásra lettél figyelmes.
– Sajnálom – nyöszörögte a térdeidre téve kis kezét. Mosolyogva guggoltál le hozzá, hogy öledbe vedd.
– Semmi baj picur. Szeretnél velem aludni? – hevesen bólogatott válaszként, mire a szobába indultál vele. Talán kellene pár éjszakai lámpa, mert egészen sötét van és bizonyára ettől ijedt meg a négy éves kislány.
