BTS Reakciók (II)

༺ 50༻

Végül is túl hosszú lett volna (bár szerintem így is az lett), ezért ismét a hyung és maknae line mellett döntöttem. Azért remélem így is nagyon élvezhetőre sikerült. Próbálom még a héten hozni a három jómadár részét, illetve a Jimin kis TwoShot-ot is. Nem tudom ki emlékszik, de írtam egyszer egy szakítós Jungkook félpercest, és valaki írta, hogy Jimin-el is legyen. Valaki esetleg nem ismer magára? Mert sehol se találom a nevet.

Maffia!AU- megpróbálsz megszökni

~🅙🅘🅝~

Egy ideig korlátozva voltál, a biztonságod kedvéért. Legalábbis Seokjin ezt mondogatta folyton, de te kezdtél kételkedni benne. Bosszantott, hogy sehova nem mehettél kísérlet nélkül. Tisztában voltál, mi Seokjin foglalkozása, de erre akkor sem volt semmi szükség. Az ház ura kin vacsorázott a barátaival és eléggé elnyerted a bizalmát ahhoz, hogy egyedül maradj otthon anélkül, hogy valaki állandóan figyelne, ugyan ez több hónapokba telt, és bizonyára Seokjin nem tartotta magát teljesen ahhoz, amit megbeszéltetek. Biztosan a közelben volt pár embere kik árgus szemekkel figyelték a házat, ezért is kell óvatosabbnak lenned. Most a közös hálószobában tartózkodtál, ruhákat dobva a válltáskába, és néhány fürdőszobai terméket kerestél, hogy azért valahogyan majd tisztálkodj. Ám hallottad, hogy kinyílik és becsukódik a bejárati ajtó. Ijedten pillantottál körbe a szobában, hiszen még nagyon nem kellene itt legyen. 

– Baby? – kérdezte, ahogy belépett a lakásba. Nem volt elég időd elmenni vagy csak elbújni, ezért próbáltál valami kifogást keresni, annak érdekében, hogy ne kerülj nagyobb bajban.

– Jin, adj két percet, hogy összeszedjem magam – végül is ez nem hazugság, hiszen el kell tüntetned a bizonyítékot. Gyorsan fogtad a táskát igyekezve, betenni a szekrény legaljára, ahova könnyen befér, de már késő volt. Frusztráltan felsóhajtott, amint realizálta mire is készülsz.

– Mennél valahova? – érdeklődött becsukva maga mögött az ajtót. Idegesen nyeltél egyet, majd válaszként megrázod a fejed. Hirtelen ötlettől vezérelve, mosolyra húztad ajkaid, majd szexi léptekkel közeledtél felé. A nyakába szeretted volna csúsztatni karjaid, hogy egy csókkal elvond figyelmét. Ám Seokjin dühösen arrébb tol, majd a táska tartalmát kezdte el vizsgálni. Benne volt minden létfontosságú iratod, pár ruha ezen kívül három kötet pénz, jó pár millióval, és néhány tisztálkodásra termékek.

– Meglepetés utat terveztem – szólaltál meg gondolkodás nélkül, ami még jobban feldühítette. Gonosz mosolyra húzta ajkait, úgy nézve rád vetted kezébe az irataid, majd nemes egyszerűséggel széttépte, ezt követően hirtelen arcodhoz nyúlt, megszorítva állad húzott vészesen közel magához.

– Mondtam, hogy nem akarom, bárhová is menj. Itt biztonságban vagy baby. Én megtudlak védeni, de csak ha továbbra is mellettem maradsz – suttogta ajkaidra. Nem tudtál már beletörődni, miszerint vele kell élned, szabadságra vágytál, ugyan olyan jogokkal mint más korodbeli fiatal nő, de ezeket Seokjin elvette tőled.

– Bárcsak soha nem találkoztam volna veled – suttogod szorosan behunyt szemekkel, nehogy észrevegye könnyeid. 

– Igazán? – érdekesen cseng hangja, mintha felkeltette volna valami a figyelmét – Nos, akkor menj – enged el, kissé eltaszítva magától. Sírás azonnal abbamaradt, és már inkább hitetlenkedve mintsem gyűlölködve pillantottál fel a magas férfira.

 – Valóban? – kérdezted remegő hanggal, ám kezeid máris önálló életre kelve, tették vissza a táskába a legfontosabb dolgokat.

 – De az tudnod kell, hogy ha kilépsz az ajtón, nem foglak megvédeni. Magadra leszel utalva, és az ellenség el fog fogni. Tudod mit kezdenek majd veled baby? – lép közelebb hozzád füledbe suttogva rémisztően. Válaszként nemlegesen megrázod a fejed, hiszen erről soha nem beszélt, az alkalmazottja pedig úgy tettek mintha nem tudnak semmiről, akárhányszor érdeklődtél ez iránt. – Megerőszakolnak, kivallatnak miközben élve felboncolnak. Ha valóban ezt szeretnéd, nem állok az útba. – sétál ki a szobából nyitva hagyva az ajtót. Ám semmire nem vagy képes csupán dermedten állsz a szóba közepén.