- Mindenki megjött? Kezdhetem az ülést? - Teszem fel a kérdést, mikor már tíz perce senki sem lép be a terembe, ahol éppen Miriell Dorthwell-ként ülök, abban az alakomban, amiben Yule-kor voltam, csak más színű hajjal és szemmel. Fenrir kérdésemre biccent egyet mellettem. - Rendben, akkor először is tisztázzuk azt a kérdést, ami a legjobban foglalkoztat mindenkit. Mit tervezek Lord Mardekárral? - Mosolyodok el halványan. A teremben többen is bólogatni kezdenek. - Ismeritek azt a mondást, hogy "tartsd közel magadhoz a barátaid, de az ellenségeid még közelebb"? - Teszem fel a kérdést, de meg se várom, hogy valaki válaszolni tudjon. - Én most éppen ezt csinálom.
- De miért most?! - Csap az asztalra valaki, én meg oda se nézek csak némán kiszórom az átkot, ami eléri, hogy a férfi a mellkasához kap és miután felállt a székéről hátratántorodik pár lépést.
- Ahogy éppen mondtam. - Terelem vissza figyelmet magamra, aminek ugyanolyan hatása van, mint mindig. Ez a Seggfej kedvenc fenyítő módszere, mindig is imádtam használni, de most látom először ilyen élesen a hatást. - Közel tartom magamhoz az ellenségünket. Ki akarom deríteni, hogy milyen tervei vannak, meg akarom tudni mire készül, megtudni, hogy tényleg ellenség-e és ha az, akkor mekkora veszélyt jelent a mi ügyünkre nézve. - Magyarázom. - Úgyhogy a jövőben sok hírt fogtok arról hallani, hogy együtt láttak minket. Ami titeket illet. - Nézek végig mindenkin. - Szeretném hallani a jelentéseiteket. - Adom ki a parancsot.
Ezután egy ismerősen unalmas másfél óra következett, aminek a felénél még a szemtelen kis nyavalyást is elengedtem, akinek volt pofája visszadumálni nekem. Hát mondanom sem kell, hogy azután nem sokat járt a szája. Nem mintha nagyon másnak járt volna a szája, még a jelentéseiket is szinte remegő hangon adták le, ami meg kell hagyni kifejezetten vicces volt és ahogy elnéztem nem csak én élveztem a dolgot, mert akárhányszor Fenrir felé pillantottam mindig azon kaptam a vérfarkast, hogy éppen a vigyort próbálja meg lelohasztani az arcáról, több-kevesebb sikerrel... Inkább kevesebbel.
- Valakinek még valami mondanivalója? - Tudakolom és nézek végig a tömegen, ami úgy hallgat, mint a sír. - Rendben. - Biccentek egyet. - Akkor itt az új feladatok. - Könyökölök fel az asztalra és fonom össze az ujjaimat. - Mire legközelebb találkozunk tudni akarok minden amerikai teremtményről, az összesről, minden egyes csoportosulásról, egytől-egyig. Az amerikai teremtmények a mi felelősségünk, tudni akarom kiket kell megvédenem és kiket képviselek. Tudni akarom milyen helyzetben vannak, miben szenvednek hiányt? Egyszóval mindent. - Jelentem be, majd sóhajtok egyet és az asztalon megtámaszkodva felállok. - Ennyit akartam. Távozhattok. - Mondom komolyan, mire a teremben lévők nagy része egy biccentés és egy "Donna Lupo" üdvözlés társaságában elhagyja a helyet.
- Mind elmentek kisfarkas. - Hallom meg Fenrir hangját, mire biccentek egyet és visszaveszem a kislány alakomat.
- Már fájt a nyakam. Mindig is utáltam a megbeszéléseket, nem az én műfajom. - Nyújtózkodom egyet.
- Bocsásson meg Donna Lupo, de mintha nem lenne önmaga. - Hallok meg egy idegen hangot mikor pedig felé nézek beugrik pár emlék, amiket Vela-tól szedtem.
- Mondjuk úgy, hogy az elmúlt egy évben rengeteg minden történt Niel. - Sóhajtok fel és örülök, hogy legalább a neveken nem kell gondolkodnom, mert azok csak úgy kitörnek belőlem. - Elfáradtam papa. - Nyavalygok, Fenrir viszont csak kuncog egyet és azonnal az ölébe is vesz. - Köszönöm. - Mosolygom fel rá.
- Számunkra milyen feladata van? - Jön egy újabb kérdés.
- Egy igencsak bonyolult dolog. - Fintorodom el. - Mind tudjátok mi az a MACUSA, igaz? - Teszem fel a kérdést, mire a jelenlévők bólogatni kezdenek. - Ha a varázslóknak lehet minisztériumi rendszerük, lehetnek érdekképviseleteik, lehet társadalmuk, akkor miért ne lehetne a teremtményeknek is? - Mosolyodom el és mikor meglátom a csodálkozó, de lelkes tekinteteket elkönyvelem magamban, hogy talán mégse olyan haszontalan ez az AMM, mint amilyennek gondoltam. - Mit szóltok, megpróbálkozzunk vele?
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Tomboló Sárkány
ФанфикKi ne hallott volna a Mardekár családról, Anglia legerősebb sötét varázsló családjáról, akik évtizedekkel ezelőtt a feje tetejére állították az egész világot. A család, ami elérte, hogy a muglik és a varázslók békében éljenek egymás mellett, akikkel...