Tomboló Sárkány

71. Hatalmas kérdések

- Oh, semmi extra, csak valami őrület, aminek köszönhetően az elmúlt évben többször próbáltak megölni minket, mint engem összesen több, mint négyszáz év alatt. - Fintorodok el.

- Hányszor próbáltak téged megölni? - Néz rám meglepetten papa, mire megfogom az állam, ahogy elgondolkodom.

- Tízszer, tizenötször. - Mondom egykedvűen, majd megvonom a vállam. - Legalábbis ennyi volt, ami el is jutott hozzám. Ennyiszer tudták kikerülni Alexander-t, vagyis ennyiszer mentem úgy az agyára, hogy nem állította meg őket. - Vigyorodok el.

- Nálatok gyakori volt az ilyen? - Fintorog Hel bácsi.

- Ja. - Bólogatok, majd rábökök Siaruli-ra. - A Seggfejnél nem is érdemes összeszámolni hányszor akarták megölni. Abba még én is belesegítettem. Jafar-al tartottunk egy nagy gyilkolási kísérletsorozatot. - Legyintek egyet.

- Technikailag az kettő volt Princeps, utána nem én voltam. - Hallom meg a Seggfej válaszát.

- Igen azóta is szégyenlem, hogy egyikünk se vette észre. - Jegyzem meg.

- Szóval ezzel a Vámpírok báljával meg akarnak titeket ölni? Mi köze van ehhez a vámpíroknak? - Tudakolja Hel bácsi, mire mindenki kíváncsian néz rám, én meg felemelem a kezeimet.

- Ne engem nézzetek! Fogalmam sincs. Egyszer csak kaptunk egy meghívót egy előadásra, aztán kiderült, hogy ketten voltunk csak meghívva azóta meg folyton belefutunk ebbe a valamibe. - Mondom fintorogva.

- A nyaralásunkon is belefutottatok. - Karolja át a vállam papa, mire biccentek egyet.

- Szóval fogalmunk sincs mi igazából a Vámpírok bálja. - Fogja meg az állát elgondolkodva Hel bácsi.

- Ami azt illeti azt már tudjuk. - Hallom meg a Seggfej hangját.

- Igen? - Kérdezem, oldalra billentett fejjel.

- Oh. - Mosolyodik el halványan Siaruli, mielőtt felém nézne. - Ezért akadt fenn a határon. - Jelenti be.

- Ennek a kettőnek mi köze egymáshoz? - Kérdezem nagyokat pislogva.

- Valahogy utána kellett nézni mit akarnak. - Vonja meg a vállát Siaruli. - Csak hagytam, hogy ő csinálja, ahogy akarja. - Legyint egyet.

- És mit tudtatok meg? - Tudakolom lelkesen.

- Hogy a Vámpírok bálja egy felkelés neve. Rasputin nagy tervének a neve. El akarnak minket távolítani, hogy a vámpírok átvehessék az uralmat a világ felett. - Magyarázza Siaruli, mire én az asztalhoz vágom a fejem.

- Éljen! Miért kell a sajátjaink ellen menni? - Teszem fel az ironikus kérdést.

- Eddig is megvoltunk. Ezután is megleszünk Vexo. - Hallom meg Siaruli komoly hangját.

- Hát kettőnk közül én vagyok nagyobb biztonságban. - Jegyzem meg.

- Miért is? - Kérdez vissza Siaruli, mire elvigyorodok.

- Mert ha el akarunk tűnni a világ elől, neked folyamatosan koncentrálni kell, hogy másik alakod legyen, nekem meg csak ennyi. - Csettintek egyet, mire felveszem Hedvig alakját, csak még sokkal fiatalabb korában, mint mikor ismertem. - És nekem nem kell koncentrálni, hogy így maradjak. - Vonom meg a vállam.

- Vela elfáradt benne. - Jegyzi meg papa, mire megvonom a vállam.

- Nem tudom neki miért kellett, én sose fáradtam el. Bár mondjuk én először tizenévesen tanultam meg, Vela meg már három évesen tudta. - Mondom elgondolkodva.