Tomboló Sárkány

70. Családi összeröffenés

- Most miért szipogsz Princeps? - Hallom meg a Seggfej kérdését, de nem nézek rá, csak a füstölgő ablakokra.

- Sütit akartam enni. - Biggyesztem le az ajkaimat.

- Lily, itt vagyok. - Teszi vállamra a kezét, én pedig fintorogva nézek fel rá.

- Ja, és? - Kérdezem, ő pedig úgy néz rám, mintha nem akarna hinni a fülének, vagy mint amikor totál idiótának néz, nagyobbnak, mint általában.

- Komolyan azt hiszed, hogy nem mentettem át mindent egy másik szobába ugyanabban a pillanatban, mint amikor megérkeztünk? - Vigyorodik el azzal az öntelt vigyorával, engem viszont most kivételesen nem tud zavarni az arckifejezés. Egyszerűen csak talpra ugrom és a nyakába vetem magam.

- Néha úgy tudlak szeretni! - Mondom boldogan, de gyorsan összeszedem magam és eltolom magamtól a Seggfejet, majd megint elfintorodok és a papa által romlott citromnak nevezett arcomat veszem fel. - Félreértés ne essék, ez százból egy alkalom, az esetek kilencven százalékában az agyamra mész. - Jegyzem meg.

- Tudom, Lily, tudom. - Mosolyog rám és kuncog egyet.

- Gyere Siaruli! Ki kell próbálnod azt a krumtortát! - Kapom el a fiú csuklóját és el is indulok a ház felé. - Seggfej melyik szoba? - Kérdezek visszanézve a vállam felett.

- Az ahol a kötelékeket mutattam meg. - Kapom meg a választ.

- Oké! Előre mentünk! Te meg tüntesd el nekem a tüzet kérlek! - Kiáltom még vissza, mielőtt a folyosón eltűnnénk.

- Az ilyenek általában használni szoktak rajta? - Hallom meg Siaruli kérdését, de csak megvonom a vállam.

- Vagy igen, vagy nem. Valahogy mindig elintézi a dolgokat, azt nem tudom hogyan. Én csak a parancsot adom ki. - Magyarázom.

- Ő az árnyék mögötted. - Áll meg hirtelen barátom, mire én felé fordulok és elmosolyodok.

- Én vagyok az arc, ő az árnyék. Én vagyok a hatalom jelképe, de ő az igazi hatalom. Ő a Mardekár család feje, tiszteletben tartom, hogy nem akar kilépni az árnyak közül, amikben a családunk évszázadok óta élt. - Magyarázom a fiúnak.

- Nem félsz, hogy egyszer ellened fordul? - Jön a kérdés, mire kuncogni kezdek.

- Nem. - Mondom egyszerűen.

- Ennyire bízol benne? - Lép közvetlen elém a fiú, mire hangosan elnevetem magam.

- Dehogy. Viszont nem is félek tőle. Tisztában vagyok vele, hogy ha arról van szó, ő az egyetlen, aki meg tudna ölni. Egy kis ellenségeskedés az évszázadok tekintetében semmi. A mester is folyton összeveszik Emrys-el és mégis házasok. Mi is folyton marjuk egymást, de attól még a testvéremnek tartom. Aztán, amikor eljön az ideje, hogy megöljön, én várni fogok rá és Castor-al megtáncoltatjuk előtte. - Vigyorodom el.

- Nem is te lennél, Vexo. - Mosolyodik el Siaruli és rázza meg a fejét. - Na, gyerünk valami tortát akartál nekem mutatni. - Biccent a folyosó távolabbi felének irányába, én pedig azonnal sarkon fordulok és tovább sietek. Ahogy a Seggfej mondta tényleg megtaláljuk abban a hatalmas teremben a megterített asztalt és én azonnal le is huppanok a helyemre, mellém pedig Siaruli.

- Na, ez az a krumtorta! - Nyomok a fiú kezébe egy tölcsér alakú sütit.

- Ez nem is torta. - Pislog rám.

- A papa azt mondta az. - Vonom meg a vállam és töltöm meg a tölcsért a vattacukros krémmel.

- Azt mondtam krumkake kisfarkas. - Hallom meg a papa hangját, mire felnézek rá és elmosolyodom, de gyorsan visszanézek Siaruli-ra.

- Na, mit mondtam? - Kuncogom egyet, de barátom csak megforgatja a szemeit. Aztán megjelennek a többiek is és kezdetét veszi a vacsora. Papa kifejezetten finom ételeket csinált, és annyira tele eszem magam, hogy szerintem minimum egy hétig nem fogok ez után enni semmit.

- Jól van, most már igazán visszarakhatna. Kezdek nagyon unatkozni. - Nyavalyog a Seggfej mikor a desszertekhez érünk.

- Mi? - Pislog rá Loki nagyapa.

- Csak szekálni akarod Siaruli-t mi? - Nézek rá fél szemmel.

- Mit akarna, ha nem az agyamra menni? - Forgatja meg a szemeit Siaruli.

- Pontosan! Uncsi, hogy nem hallom, mit gondol! - Vigyorog Alexander.

- Seggfej. - Szólalunk meg egyszerre Siaruli-val.

- Ha ezt szeretné. - Vonja meg a vállát Loki nagyapa és csettint egyet, mire a Seggfej alakja elhalványodik.

- És visszajött. - Sóhajt egyet Siaruli, de csak felveszi a kiskanalát és folytatja a pudingját.

- Papa az a torta milyen ízű? - Kérdezem az asztal közepén álló tortára nézve, de mikor a papa odanéz összehúzza a szemeit és gyanakodva megszólal.

- Nem tudom. Azt nem én csináltam. - Mondja halkan, mire pislogni kezdek és felnézek Hel bácsira.

- Rám nem nézz, én nem tudok sütni. - Emeli fel a kezeit védekezőn, én pedig erre Morgána-ra nézek.

- Nem én voltam. - Rázza meg a fejét anya, így pedig a szoba utolsó tagjára nézek, de a zöld hajú isten csak megvonja a vállát.

- Ártalmatlan. Lehet valami ajándék. Azt pedig, hogy milyen íze van úgy tudjunk meg, ha belevágunk. - Int egyet a torta felé. - A tiéd a megtiszteltetés kisunokám.

- Ja, persze, hogy ha átkozott, akkor én kapjam, mi? - Rázom meg a fejem, de már fel is egyenesedek és a nagy késsel belevágok a tortába. - Ajánlom, hogy ne legyél megátkozva, mert nagyon nincs kedvem azzal tölteni az estém végét, hogy átkot törjek és itt most nem tudom csak úgy meglátogatni Hedviget, hogy segítsen. - Motyogom az orrom alatt, de azonnal pislogni kezdek, mikor szinte átszalad a tortán a kés, mégis kivágom a szeletet, viszont mikor kihúzom a helyéről színes cukorkák sokasága folyik ki az asztalra. - Azta! - Pislogok magam elé.

- Az mi? - Hajol mellém Siaruli és húz ki valami fehér papírdarabnak kinéző tárgyat a cukorkák közül. A valami egy összehajtogatott lap. - Éljen. - Fintorodik el, mikor elolvassa, hogy mi van rá írva.

 - Mi? Mi van rajta? - Kérdezem, mire a fiú a kezembe nyomja a papírt. - Örömömre szolgál tudtukra adni, hogy kezdetét vette a Vámpírok Báljának második felvonása. - Olvasom fel a szöveget, majd én is elfintorodok. - Juhé. - Jegyzem meg ironikusan, majd felkapom a fejem és körbenézek a felnőtteken. - Tudja valaki, hogy hány felvonásos ez a szar? - Kérdezem, de a felnőttek csak értetlenül néznek rám.

- Kettő! Lily, ott van a papír sarkában, hogy kettő per kettő, szerinted az mit jelent? - Hallom meg Alexander hangját.

- Felvilágosítalak Seggfej az bármit jelenthet. - Nézek a barátomra, aki bár most Siaruli-nak néz ki, de a tekintete a Seggfejhez tartozik.

- Nem volt a meghívótokon egy olyan, hogy egy per kettő? - Jön a kérdés, mire bugyután vigyorogni kezdek felé.

- Szerinted emlékszem én arra? - Tudakolom.

- Sejtettem, hogy nem. - Kapom meg a választ a Seggfejtől.

- Igen, volt rajta. - Biccent egyet Siaruli.

- Oh, hogy basznád meg Gregori. - Suttogom magam elé.

- Milyen Vámpírok Bálja? - Hel bácsi hangjára azonnal felkapom a fejem, csak hogy meglássam nagybátyám értetlen tekintetét.