A Múlt Árnyéka

20. Fejezet

Miután Bastian és Cassandra, a két idéző, befejezte a bemutatkozásukat, elkezdték ismertetni a tantervet és annak menetét.

- Bastiannel úgy gondolkodtunk, hogy a karácsonyi szünetig egyelőre az alapokat fogjuk nektek elmondani. Tehát ebbe beletartozik egy kis történelem, csak hogy megértsétek, mi hogyan és mikor történt. Ezután jön az elmélete az egész tűzidézésnek, amit a villámidézés fog majd követni. Karácsony után pedig ezeket átvisszük gyakorlatba és az a célunk, hogy év végére egy alapszintű tudást megszerezzetek mind. – magyarázta Cassandra.

- Annyit még hozzátennék, lehetséges, hogy ez nem mindenkinek fog tökéletesen menni. Ez attól is függ, hogy mennyi varázserő van az adott egyénben. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy ha valakinek ez kevésbé fog menni, akkor se keseredjen el, mert a tudással, amit megszerzett, ha ugyan idéző nem is lehet belőle, de például a pálca nélküli varázsláshoz ez egy tökéletes alap lehet.

Ash teljesen bezsongott a hallottaktól. Hallott már a pálca nélküli varázslásról, de sose gondolta volna, hogy egyszer talán ő is képes lesz rá. Már pedig, ha sokat gyakorol, elérheti.

- Ha sokat gyakorlunk, akkor akár olyan hatalmas mágusok is lehetünk, mint Dumbledore! Ő is tud pálca nélkül varázsolni. – suttogta ujjongva barátnője fülébe Lily.

Az óra hátralévő részében arról volt szó, hogy Kormund hogyan lett alapítva és az első két törzs hogyan szakadt el egymástól. Érdekes volt, hogy hogyan hoztak létre két teljesen elkülönülő varázslásformát, ami egymástól is nagyban különbözik, mégis egy az alapjuk.

A következő ilyen óra pénteken második órában volt.

§

Ash reggel izgatottan ébredt és alig bírt nyugalomban ülni bűbájtanon. Bár Damiennek abban igaza volt, hogy egyelőre nem fognak varázsolni, a lányt már az idézők történelme is hihetetlen mód lázba hozta.

Ezen az órán szó esett az idézők társadalmáról. Az országot egy tanács vezeti, amiben a nyolc törzsből voltak képviselők és együtt hozták az országgal és a néppel kapcsolatos döntéseket. Emellett Bastian említette, hogy Blackwater emiatt lázadt fel, mert nem tetszett neki ez a rendszer.

Ash megtudta, hogy Kormundon is vannak varázstalan emberek, csak őket nem mugliknak hívják. Vannak olyan emberek, akik nem öröklik az idézést, és már nem is tudják továbbadni azt. Emiatt kialakult egy nagyobb lélekszámú varázstalan közösség is. Nem meglepő módon, Blackwater főleg őket támadta.

Mivel péntek volt, eljött az első alkalom, hogy Ash-nek Dumbledore-hoz kellett mennie. Órák után izgatottan rohant fel a Hollóhát tornyába, hogy lepakolja tancuccait és leült a klubhelyiségbe kicsit olvasgatni.

Damiennek órák után azonnal az igazgatóhoz kellett mennie a szokásos megbeszélésre, Ash pedig úgy döntött, hogy majd akkor fog elindulni, ha visszajött.

Olyan öt óra körül feltárult a klubhelyiség ajtaja és belépett rajta Damien, akiről üvöltött, hogy valami baj van. Ezt Ash is észrevette.

- Minden rendben? – kérdezte aggódva a lány.

- Nem épp. Volt egy támadás Kormundon. Blackwater és az emberei megtámadták a fővárost. Nagyon sok varázstalant megöltek, de idézőkből is csomóan meghaltak vagy megsérültek. Innen, a Roxfortból is hárman hazamentek. Fesity is, mivel az édesanyja megsérült.

- Ki az a Fesity?

- Az évfolyamtársunk, aki a griffendélben van. Majd' elfelejtettem, ezt Dumbledore küldi.

Damien egy apró pergamentekercset adott át, amiben az állt, hogy amint lehet, Ash menjen a professzor irodájába. És hogy a jelszó ugyan az.

- Ne haragudj Damien, de nekem most mennem kell. Vacsoránál találkozunk. – köszönt el, és gyorsan kilépett a klubhelyiségből vezető ajtón.

§

A folyosók sötétbe borultak, mivel már javában november volt, ezért nem sok ember jött szembe, míg a lány eljutott a Dumbledore rezidenciáját rejtő kőszörnyig. Szerencsére a jelszó ugyan az volt, és amint a szörny félreugrott, a lány már rohant is felfelé a csigalépcsőn.

Fönt hirtelen megtorpant az ajtó előtt, mivel bentről beszélgetés szűrődött ki. Ugyan Ash nem hallotta tisztán, hogy miről beszélhettek odabent, a hangokat meg tudta különböztetni. Három különböző hangot is hallott Dumbledore mellett, szóval legalább négy embernek kellett odabent lennie.

Még mielőtt Ash kopoghatott volna, az ajtó hirtelen feltárult, és McGalagony lépett ki rajta idegesen, kis híján feldöntve a lányt.

- Maga meg mégis mi a szentséges Merlint keres itt Silverman kisasszony? – kérdezte villámló tekintettel a professzor.

- Ne aggódjon Minerva, hozzám jött a hölgy. – szólt ki bentről Dumbledore.

A szobába belépve Dumbledore mellett egy magas, középkorú férfi állt. Szürkésbarna, vállig érő haja volt, hosszú, fekete köpenyt viselt, és az arcán temérdek heg látszott. Mellette egy hasonló kinézetű, de jóval fiatalabb férfi állt. Hasonló arcvonásai voltak, mint a másiknak, csak neki egyszerű barna haja volt, és nem borították hegek.

- Áh, Ash. Örülök, hogy ilyen gyorsan ideértél. Hadd mutassam be az urakat. Az idősebbik, Cadmus, a fiatalabbik, Enoch Ainsworth. Ők ketten fognak segíteni az utadon. Uraim, ő itt Ashley Silverman.

- Professzor úr, milyen útról beszél? Nem értek semmit.

- Azok alapján, amiket elmondtál, arra a következtetésre jutottam, hogy te egy úgynevezett látó vagy. Gyanítom hallottál már róluk. – kezdte Dumbeldore.

Ash bólintott. Hogy a viharba ne halott volna róluk.

- Jó. Arról viszont nem tudom, hogy olvastál, de a látóknak több fajtája van, úgymond. Vannak, akik egyszerűen csak a jövőt látják, és vannak olyanok, akik akár utazni is, vagy befolyásolni is képesek azt, amit látnak. Nem véletlen hívják őket utazóknak. Remélem, eddig érthető.

Ash ismét bólintott. Nem igazán értette, hogy ezeket most miért mondja el neki a professzor.

- Azok alapján, amiket elmondtál, és amikkel jellemezted ezeket a bizonyos álmokat, arra jutottam, hogy te nem csak szimplán egyszerű látó vagy, de rendelkezhetsz azokkal a képességekkel, amikkel egy utazó is. Fontos ám tudnod, hogy az utazók hihetetlen mód ritkák. Életem során én is összesen egy emberrel találkoztam, aki képes volt erre, ő jelen pillanatban itt áll mellettem.

Ash tágra nyílt szemekkel bámult hol Dumbledore-ra, hol az idősebbik Ainsworth-re.

- És, úgy gondolja, hogy én... Izé... - dadogta a lány – Szóval hogy én ilyen utazó lennék?

- Igen kedvesem, nagyon valószínű. – mosolygott Dumbeldore – Arra foglak kérni, hogy mesélj el mindent Cadmusnak.

Ash részletesen beszámolt minden apró kis részletről az idősebbik férfinak. Amaz kérdezgette, hogy milyen érzés volt az álomban lenni, milyen volt utána, hogyan látta a dolgokat közben, tudta-e irányítani a történéseket, voltak ébredés után utóhatások, ha voltak, akkor milyenek és így tovább.

Röpke egy óra után Cadmus és Dumbledore halkan kielemezték a hallottakat és arra jutottak, hogy a lánynak igenis vannak az utazókra hajazó képességei.

- És akkor most mi lesz velem professzor úr? – kérdezte izgatottan a lány.

- Nyilván szeretnéd tudni ezeket irányítani.

Heves bólogatás volt a válasz.

- Nagyon hosszú, több éves folyamatról van szó, mire teljesen megtanulod az összes kis rejtelmet, amit lehet. De ha egyszer a végére jutsz, olyan képességek birtokában leszel, ami a világon szinte páratlan. De előtte még muszáj egy-két dolgok elmondanom, hogy mindent tisztán láss. Tudnod kell, hogy mi is ez az egész. – magyarázta Cadmus – Készen állsz?

Ash hatalmasat bólintott.

- Akkor foglalj helyet.