A Múlt Árnyéka

52. Fejezet

Sajnálom, most kicsit késtem a résszel, mert egyrészről hosszabb is lett, meg a Kisasszonyokat néztem (nagyon jó film, ha nem láttátok, ti is nézzétek meg! :D) 

Beköszöntött a tavasz, ami hozta magával a már megszokott enyhe időt. A birtok megint virágba borult, ahogy a lombhullató növények életre keltek a tél után és kivirágoztak.

Egyik tavaszi délutánon Ash-ék a könyvtárban gubbasztottak a tanulnivalójuk fölé görnyedve. És ahogy egyre közeledett az év vége és vele a vizsgák, a diákoknak egyre többet kellett tanulniuk, ami a jó idő kezdetekor mindig kínzásnak bizonyult.

Hónapok teltek el azóta, hogy Alastor Mordon elkezdte tanítani Ash-t különféle dolgokra. Azóta a lány már tökéletesítette a kiábrándítóbűbáját és belekezdett a pajzsbűbáj gyakorlásába is.

A legilimenciával is hasonlóan jól haladt, mivel amióta Perselus is beszállt, minden hétvégén gyakoroltak. A lánynak be kellett vallania, hogy nem ezek voltak a legjobb pillanatai az elmúlt hetekben, de úgy gondolta, hogy mindent a nagyobb jóért és bevállalta a rossz emlékeket. Elvégre mardekáros barátja is tűrte, tőle is ez volt a minimum.

Mivel már sötétedett, és a lánynak kifolytak a szemei az olvasástól, elköszönt barátaitól és felment a Hollóhát tornyába kicsit pihenni. 

Séta közben visszagondolt az eddigi legilimencia gyakorlásokra. Amióta Perselussal gyakorolt, még az eddiginél is közelebb kerültek egymáshoz, mivel rengeteg olyan emléket láttak, amiről a másik nem szívesen beszélt. Eddig ugyan senkinek nem árulta el, hogy miért is akart konkrétan legilimenciát tanulni, mivel a terve nem volt kész. 

Már a toronyba vezető lépcsőnél járt, amikor hirtelen beugrott neki a megoldás. Legalábbis remélte, hogy az ötlete működni fog.

Eszeveszettül felrohant a lépcsőkön, gyorsan válaszolt a kopogtató kérdésére, majd a hálókörletébe érve levágta a táskáját az ágyára és már rohant is ki a toronyból.

§

Már vagy húsz perce járkálhatott fel-alá a Kövér Dáma portréja előtt, amikor végre jött egy griffendéles. Ash legnagyobb meglepetésére, Lily.

- Te mit csinálsz itt? - kérdezte felvont szemöldökkel.

- Muszáj beszélnem Siriussal, nagyon fontos.

Lily méregette egy kis ideig az előtte álló lányt, majd biccentett és bemondta a portrénak a jelszót.

Még mielőtt beérhettek volna, a vörös karon ragadta a hollóhátas lányt, és suttogva kérdőre vonta.

- Mit akarsz Blacktől?

- Mindent el fogok mondani Lily, ígérem, de most ez fontos. - nézett kérlelőlen barátnője gyönyörű zöld szemeibe.

- Jó, de tényleg mondd el! - mondta, majd útjára engedte a bólogató lányt, aki felrohant a fiúk hálókörleteit rejtő lépcsőn, majd három kopogás után berobbant a négyes szobájába. 

- Csá.

A négy griffendéles fiú döbbenten nézett rá. 

- Te? Itt? Miért? - kérdezték egyszerre.

- Sirius, segítened kell. És hozd azt a térképet is.

Ash még látta, ahogy a három másik fiú először meglepődött, majd gyilkos tekinteteket küldenek a negyedik felé, majd a lány kilépett a folyosóra.

- Baj van? - kérdezte idegesen a fiú.

- Nem, nincs. Csak kell a térképed. 

- Miért? - kérdezte ugyan olyan idegesen az előtte álló lányt.