A Múlt Árnyéka

84. Fejezet

Ash az elkövetkezendő hetekben éjt-nappallá téve kutatott a horcruxok után, szinte az összes erről szóló könyvet átnyálazta a könyvtárban, de sehol, még csak egy betűt sem talált róla. Sirius közben a két saját könyvüket olvasgatta, de ő sem talált semmi értelmeset azt leszámítva, amit már eddig is tudtak.

Legtöbb délutánjukat a könyvtárban ücsörögve töltötték, ami egy csütörtöki napon sem volt másképp. Az egyik ablak melletti asztalnál foglaltak helyet, és körülöttük magas oszlopokban álltak a vagy már átnézett, vagy még az átnézésre váró könyvek. 

- Továbbra is azt mondom, hogy a zárolt részlegen kellene megnézni. - mondta halkan Sirius, mikor Ash már a harmadik könyvet csukta be és dobta félre az asztalán. 

- Az lesz. Ezekben az ég világon semmi nincsen. - biccentett a könyvek felé.

- Dumbledore ad ilyen cuccot?

- Engedélyt? Szerintem igen. Elvégre az igazgató. - vonta meg a vállát a hollóhátas - Vacsora után megkérdezem.

Ash így is tett: vacsora után azonnal becserkészte az igazgatót és gyorsan le is rohanta.

- Dumbledore professzor! Lehetne egy kérdésem?

- Mondd, kedvesem. - biccentett mosolyogva az igazgató.

- Szeretnék kérni a zárolt részlegbe egy engedélyt. Siriussal úgy gondoljuk, hogy talán ott találunk valamit arról, amit keresünk. A normális résszel nem jártunk eddig sikerrel. - darálta gyorsan a lány. 

- Miért is ne? Holnap tanítás után gyere fel az irodámba. 

Miután Dumbledore elment, a hollóhátas megkereste tekintetével Siriust. Gyorsan meg is találta, két másik griffendéles, alsóbb éves lány társaságában. Ash egy gonosz vigyort villantott, majd elindult a lányok irányába. 

A griffendéles fiút hátulról közelítette meg, majd, amikor észrevétlenül mögé ért, hirtelen befogta a szemét. Érezte, hogy érintése hatására rándul egyet a griffendéles, de amint Ash belesuttogott a fülébe, újból visszatért a nyugalma.

- Na, ki vagyok? - suttogta a fiú fülébe.

- Egy tippem volna. 

Ash maga felé fordította Siriust, majd lábujjhegyre állt és egy gyors csókot lehelt a griffendéles ajkaira, ami a fiút felettébb meglepte, tekintve, hogy a lány nem szokott ilyet csak úgy spontán csinálni. Pár másodperccel később esett le neki a lány célja, és azonnal viszonozta is a dolgot.

- Bocsi csajok, el kell rabolnom. - mondta egy negédes mosoly keretében, majd karon ragadta a fiút és elindult vele ki a nagyteremből. Próbálta nem elnevetni magát a két lány arckifejezésén.

- Nem kell, a tied vagyok. - mondta Sirius olyan hangon, hogy a két másik lány is hallja, majd miután kiértek a nagyteremből, elröhögte magát.

Ash csak felvont szemöldökkel állt mellette és figyelte. Amint a fiú levegőhöz jutott, és meglátta a hollóhátas kérdő tekintetét, belekezdett a magyarázatba. 

- Imádom, amikor ezt csinálod. - mondta továbbra is nevetve - Egyrészről, mert én is jól járok vele, másrészről, mert valami leírhatatlan ilyenkor a nőnemű egyedek arckifejezése.

Ezzel egyet kellett értenie Ash-nek. A lányok ezen alkalmakkor tényleg úgy bámultak a hollóhátasra meglepettségükben, mintha valami ismeretlen csoda lenne. Vagy mintha valami sorozatgyilkosra, akit a tekintetükkel akarnak kivégezni. 

- Esküszöm, sosem fogják ezt abbahagyni. - morogta a lány - Egy ideig még türelmes vagyok, de nekem is van egy határom. 

- Azért megnézném, hogy elátkozol valakit. - mondta vigyorogva a griffendéles.