A Múlt Árnyéka

109. Fejezet

Te szent szar, a világmindenség nem akarta, hogy ez a fejezet elkészüljön. A Chrome háromszor dobott ki, gépen nem indult a wattpad és a végén az egész képernyő úgy lefagyott, hogy az egész beállt feketére, és újra kellett mindent indítanom. Ez amúgy a Kígyó Története alatt volt, szóval azt nagyon faszántosan javíthattam telefonról. DE legalább elmentette. Utálok telefonon gépelni tho. Na mindegy, végül csak itt vagyok, most kivételesen emiatt is késtem, mert a géppel szarakodtam. De csak elkészültem, ez most egy csöppet lelkizősebb rész lett. :D

Ash hirtelen riadt fel az éjszaka közepén egy borzasztó rémálom után. Álmában Voldemort mindenkit lemészárolt, aki a lánynak bármit is jelentett. Szerencsére ez nem utazós álom volt, ez is nyugtatta meg egy kicsit a lányt. Ennek ellenére erősen zihálva ült fel az ágyában. Óvatosan kilépkedett a szobából és lement a konyhába egy pohár vízért.

A keze annyira remegett, hogy a konyhában szépen el is törte a poharat, így halkan szitkozódva össze is kellett takarítania a dolgot.

- Te mit sepersz itt hajnalok hajnalán? - jelent meg az ajtóban Sirius, felettébb álmosan.

- Eltörtem egy poharat. - dünnyögte Ash.

- Azt miért? 

- Mert remegett a kezem.

- Miért nem használtad a javító bűbájt?

- Mert nem jutott eszembe.

Az ominózus beszélgetés után Sirius felpattant a konyhapultra és végignézte, ahogy Ash összesepri a maradék üvegszilánkot és feltörli a vizet, ami a padlóra került.

- Történt valami? - kérdezte némi csönd után.

- Csak rosszat álmodtam. - mondta halkan a lány.

- Egy-egy rossz álom után nem szoktál poharakat törni itt lent. - mosolyodott el halványa Sirius.

- Sosem tudhatod. - vigyorodott el a lány.

- De, tudom. Mindig felébredek, amikor ilyen álmaid vannak. - mondta komolyabb hangon a fiú - Szóval hallgatlak.

- Igazából csak annyi volt, hogy Voldemort megölt mindenkit, aki bármit is jelentett nekem. - mondta alig hallható hangon a lány.

- Így már értem, miért törsz poharakat.

- Remegett a kezem! - csattant fel mosolyogva a lány - Nem direkt vagdosom őket földhöz, elhiheted. 

Egy hosszabb csend után végül Sirius szólalt meg először.

- Biztos nem akarsz kiszállni a dologból? Vagy csak egy kis szünetet tartani? Látom, hogy az egész horcrux téma teljesen kikészít. Mondhatod nekem az ellenkezőjét, de tapasztalom esténként. Nem egyszer van ilyen rémálmod, csak nem mindegyikre ébredsz fel. De lefogadom, hogy a legtöbb hasonló témájú.

- Tényleg rengeteg rémálmom volt az utóbbi időben. - sütötte le a szemét a lány - Nem akartalak felébreszteni.

- Ugyan már, az a legkevesebb, hogy felébresztesz. - nevetett szárazon a fiú - De tényleg rossz nézni ezt az egészet. Borzasztóan kicsinál, észre sem veszed, mennyire. 

- Nincs semmi bajom Sirius! - mondta egy fokkal hangosabban a lány - Teljesen jól vagyok.

- Majd ezt akkor mond, ha nem a konyhában beszélgetünk hajnali fél négykor, miután egy rémálmod után földhöz vágtál egy poharat.

- Én nem... Ah mindegy! - legyintett idegesen a lány - Inkább menjünk vissza aludni.

Már indult volna ki a konyhából, amikor Sirius elkapta a kezét és magához szorította.