Augusztus utolsó két napját Ash-ék a Foltozott Üstben töltötték. Sirius találkozott a tekergőkkel, Ash pedig bevásárolt Perselussal.
Szeptember elsején aztán reggel tízkor hoppanáltak a kilenc és háromnegyedik vágányra. A vonatnál még nem voltak sokan, de azért így is láttak ismerős arcokat. Mint például Regulust és Walburgát, akik két méterre álltak Ash-éktől.
Természetesen a páros minden szót hallott, amit Walburga mondott Regulusnak. A nő direkt ügyelt arra, hogy olyan hangerővel beszéljen, ami nem túl hangos, de Ash-ék is tökéletesen hallják. Bevett szokása volt ez a banyának.
- Ott van az a véráruló és a mocskos sárvérű barátnője. - mondta undortól csöpögő hangon - Nem is tudom, melyikük a rosszabb. Drága fiam, te annyival többet érsz, mint azok ketten. - fordult az ifjabbik Blackhez.
Ash a két Blackre se pillantva ment el mellettük, ügyelve arra, hogy véletlenül se átkozza meg Walburgát, meg persze, hogy Sirius se átkozza meg az ellenszenves nőt.
- Remélem, kiirtják az összes ilyen mocskot. - dünnyögte a nő, amikor Ash elhaladt mellette.
Siriusnál ekkor szakadt el a cérna, kirángatta a kezét a lány szorításából, előkapta a pálcáját és rászegezte a nőre.
- Ne merj még egy rossz szót is mondani Ash-re, vagy bármilyen mugliszületésűre, mert esküszöm, megátkozlak. - sziszegte a griffendéles fiú villogó szemekkel.
- Sirius, hagyd. - mondta halkan a lány a griffendélesnek, de a fiú figyelmen kívül hagyta Ash szavait.
- Mert Regulus, a drága tökéletes fiad sokkal jobb, mi? Beálltál halálfalónak, öcsi? Hogy anyuci büszke legyen rád? - kérdezte megvető hangon - Undorítóak vagytok. Mind. Az összes Black.
Ash látta, hogy mennyire rosszul esnek Regulusnak bátyja szavai, ezért a hollóhátas inkább megragadta a fiú karját és felhúzta a vonatra.
- Azért ez durva volt. - jegyezte meg Ash, miközben elindultak a vonat folyosóján.
- Nem érdekel. Egy-két normális ember akad a családomban, mint Andromeda vagy Alphard bácsi. Sajnos az utóbbi már meghalt, így ez a szám a felére csökkent. - mondta ingerülten Sirius - Mindegy hagyjuk, nem akarok a családomról beszélni.
Ash bólintott, majd beültek egy üres kupéba.
Tizenegy előtt pár perccel Lily jelent meg a fülke ajtajában.
- Sirius, James keres. - köszöntötte a griffendélest a lány.
Az említett szó nélkül felpattant és kiment a kupéból. Lily leült a hollóhátassal szemben és láthatóan egy széles vigyorral küszködött.
- Na mi az, min vigyorogsz? - kérdezte a lány.
- Hát, öhm, izé... - kezdte Lily - Szóval mi, izé, a nyáron. Szóval... James meg én... izé.
- Csak nem? - kérdezett rá vigyorogva a hollóhátas.
- De. - mondta hevesen bólogatva a lány.
- Na végre! - csapta össze a kezét Ash - Sirius és Remus fogadtak, hogy még suli vége előtt összejöttök.
- Mondta Remus. - nevetett a vörös.
§
Az év első vacsorája gyorsan eltelt. Idén jött egy új sötét varázslatok kivédése tanár, mivel az előző, aki meglepő módon több évig is húzta, balesetet szenvedett és nem tudott szeptemberben visszatérni oktatni. Ash sajnálta, mivel szerette a nőt. Legalábbis Volans Black után felüdülés volt. Bár utána szinte mindenki az lehetett.
YOU ARE READING
A Múlt Árnyéka
FanfictionAshley Silverman első pillantásra teljesen normálisnak tűnő lány. Ám egyik nap kiderül, hogy ő minden, csak normális nem. Miután megkapja levelét a Roxfortba, egyre több különös dolog történik vele. Új barátokat szerez, de a boldog gyereklét nem sok...
