A Múlt Árnyéka

27. Fejezet

Ne haragudjanak azok, akik látták az első feltöltést, valamiért a fejezet fele lemaradt és újra kellett írnom. De most itt van, jó olvasást.

Május végével egyre közeledtek az évzáró vizsgák.

Szombat délután Ash és barátai az egyik asztalnál görnyedtek a könyvtárban, miközben mind a négyük kifelé bambult az ablakon és azon merengett, hogy miért nem élvezhetik a nyári napsütést.

Pár órával később, amikor már a nap kezdett lemenni, egy nem várt vendég jelent meg a könyvtárban. A hívatlan idegen elég nagy feltűnést keltett a könyvek között, mert eddig szinte senki nem látta a könyvtár, vagy annak közelében, önszántából.

Argus Frics közeledett a négyes asztaláról. Amikor odaért szó nélkül megragadta Ash karját és magával rángatta. A lány csak egy kérdő-rémült tekintetet tudott küldeni barátai felé, mielőtt eltűnt a könyvtárból.

Frics felrángatta egy emelettel, aztán megállt a már jól ismert kőszörny előtt. Bemondta a jelszót, majd útjára engedte a megszeppent lányt.

Dumbledore elég zaklatottnak tűnt, ahogy Ash belépett a szobába.

- Áh. Ash. Kérlek, foglalj helyet. Van valami, amiről tudnod kell.

A lány bólintott és némán leült az asztal előtt álló egyik egyszerű székre. Az igazgatón látszott, hogy valami nincs rendben. Feszült arckifejezéssel meredt az asztalra, szigorúan kerülve a lány sötétkék szemeit.

- Professzor úr? - szólalt meg a lány egy kis idő után, mivel Dumbledore még mindig nem mondott semmit.

- Igen. Arról lenne szó, hogy... - akadt el - hogy édesanyádat megtaláltuk. Valószínűleg.

Volt valami fura ebben a mondatban, amit érzett a lány. Ha jó hír lenne, Dumbledore nem lenne ennyire letörve. - gondolta.

- De...?

- De valami erős átok érhette. Nem emlékszik semmire, csak... Egy valamit ismételget.

A professzor felállt, odalépett a kandallóhoz és belemarkolt egy kis cserépbe, majd a markában lévő fekete port beleszórta a kandallóba és mondott valamit, amit a lány nem értett.

- Ha gondolod, te magad is megnézheted. De figyelmeztetlek, megrázó lesz.

Ash ugyan félve, de elindult a kandalló fele, majd Dumbledore kíséretében belépett a zöld lángok közé.

Egy kórházszerű épület egyik szobájába érkeztek. Elég sötét és lepukkant helynek nézett ki, de Ash-t ez nem tántorította el attól, hogy végre találkozzon édesanyjával. Ezért a professzor kíséretével elindultak a folyosón, ami hasonlóan lepukkant volt.

Törött berendezések, mocsok, villódzó lámpák és itt-ott még csontok is hevertek a padlón és a szobákban. Kietlennek tűnt az egész épület, kivéve az egyik távoli szobából kiszűrődő fényt és hangfoszlányokat leszámítva.

Ahogy egyre közelebb értek a szobához, a lány már ki tudta venni a hangokat. Legalább négy ember, kettő közülük ismerős hanggal.

Nem is tévedett.

A szobában McGalagony professzor állt és Alastor Mordonnal beszélgettek valamiről. Emellett még két másik, feltehetőleg auror férfi tartózkodott a szoba hátsó részében. Az egész úgy nézett ki, mint a filmekben a rendőrségi kihallgatószobák. Az egyik falon egy hatalmas ablak terült el, ami belátást nyújtott egy másik, sötétebb és koszosabb helyiségbe.