-Kiyoko-chan- kérésére UwU
_____________________________
🔞🔞🔞🔞
Kiyoomi látogatóba jött barátjához, miután hetekig nem találkoztak; a tokióit elkísérte unokatestvére, Komori is. Motoya saját dolgait intézte kettesben hagyva a párt néhány órára -nem akarta végig a gyertyatartó szerepet játszani. A három fiú délután találkozott újra a megbeszélt helyen, Atsumu baljóslatú, de látszólag ártatlan mosollyal fordult a világosbarna hajú felé.
- Motoya-kun, még nem ismered az ikertestvérem, igaz?
- Személyesen nem, de persze hallottam már róla- nevetett szokásos vidámságával.
- Ez szuper~! Nem lenne kedved találkozni vele? Ő és a barátja meghívott minket hozzájuk.
- Még bőven van időnk, szóval miért ne?- egyezett bele a libero mosolyogva, majd megerősítést várva Sakusára pillantott, aki csak bólintott egyet.- És mit fogunk csinálni?
- Szórakozunk- vigyorodott el a feladó sokat sejtően, de szerelme volt az egyetlen, aki olvasni tudott pillantásában.
Így elindultak Rintarou otthonához -a mit sem sejtő Komorival oldalukon. A pár útközben zavak nélkül, csupán szemkontaktussal kommunikált egymással, visszafojtva mosolyukat adták a szépet Motoyának, aki a szórakozás alatt mindenre gondolt, éppen csak arra nem, amit tapasztalni fog.
Percek alatt elértek Sunához, a barna hajú ajtót is nyitott nekik azonnal.
- A ti érkezésetekre kétszer is lefertőtlenítettem a házat, szóval csak tessék- jegyezte meg vigyorogva, kicsikarva Kiyoomiból egy ingerült morgást.
A fiúk illendően bemutatkoztak az új személynek, majd a házigazda szobájába vezette a népet. A szőke azonnal le is huppant az ágyra, míg ikertestvére párjával együtt a földre telepedett. Komori kis gondolkodás után a feladó mellé ült le, érdeklődve nézett végig a társaságon.
- Szóval mit fogunk csinálni?- kérdezte vidáman, mire a többieknek egy csapásra elsötétültek szemeik a vágytól.
- Ezt~!- kiáltott fel Atsumu hasonló jókedvvel, megragadva a libero állát. Lehunyta szemeit, aztán a megszeppent fiú ajkaira hatolt.
Motoya szemei elkerekedtek, amint magához tért a kezdeti döbbenetből, megpróbálta ellökni a másikat, de az erősebb volt nála. Egészen addig tűrnie kellett a vad csókot, amíg mindkettőjük levegője el nem fogyott.
- Sakusa, a barátod mit-
Fordult unokatestvére felé zavarodottan, hogy kérdőre vonja a párja viselkedését, de a sokk miatt mondatát képtelen volt befejezni. Kiyoomi Osamu lábai közé hajtott fejjel térdelt a földön, szájával annak férfiasságát kényeztetve. Közben Rintarou a padlón ülő szerelme nyakát csókolgatta, egyre több szívásnyomot hagyva maga után.
Atsumu kihasználta a másik fiú döbbenetét, hogy maga alá teperje az ágyon. Az ekkor ijedten pillantott fel a feladóra, bár sokkal nagyobb volt értetlensége a félelménél.
- Lazulj el, Motoya-kun~. Csak élvezd, amit csinálok- pillantott rá perverz mosollyal a szőke, miközben gyakorlott mozdulattal levette nadrágját.
Boxerén keresztül markolt rá hímtagjára, mire a libero felsóhajtott. Alsója is nemsokára a földön hevert, az idősebb iker késlekedés nélkül kezdte el kényeztetni az alatta fekvőt. Komori még mindig értetlenül állt az előtt, hogy miért csinálja ezt a négy fiú, de már a legkevésbé sem érdekelte ez. Elméjét köd lepte el, a szőke tincsekbe túrva nyomta le annak fejét, hangosan felnyögve a nyújtott élvezettől.
