Leann020 kérésére ^-^
_____________________________
🔞🔞🔞
A két szökevény sikeresen kiverekedte magát az erdőből, Zack végig szorította a lány kezét, hogy el ne szakadjanak egymástól menekülés közben. Rachel teljes mértékben bízott a másikban, az ő dolga csupán annyiból állt, hogy ellenségek után kutasson a sötét éjszakában.
Jó néhány rendőrrel végezniük kellett, mire átjutottak az országhatáron, azonban oda már nem követhették őket. A szőke lábai lassan elgyengültek, a fiú ezt realizálva morogva vállára vette őt ismét, s kitartóan folytatja útját.
Így jutottak el egy ismeretlen erdőbe, ahol egy kis elhagyatott faházra bukkantak. Zack a lányra bizta a hely rendbehozását, mialatt ő elrohant, hogy felderítse a terepet. Rachel megszabadult a milliónyi póktól, akik ott vertek sátrat; szeretett volna minél hasznosabb lenni a másik számára, ezért legjobb tudása szerint kitakarított. Az idősebb csupán órák múlva tért vissza, a közeli faluban bóklászott, hogy felmérje a viszonyokat.
Minden tökéletesnek ígérkezett, hiszen volt hol lakniuk, fegyvereik miatt az arra tévedő emberektől sem kellett tartaniuk, a közeli kis településre pedig bármikor belopakodhattak, ha szükségük volt valamire.
A szűkös házikóban egyetlen ágy volt, egy közepes méretű asztal, két szék valamint egy kis szekrény. Viszont ők eleve nem számítottak túl sokra, ennyi is elég volt ahhoz, hogy eléldegeljenek ott kettesben.
Egy nap Rachel vállalta magára, hogy a faluba sétálva beszerzi élelmüket. Pisztolyát táskájába rejtve indult el, ráérős tempójában beletelt pár órába az út. Visszafelé viszont egy jó darabot futva tett meg, két megpakolt zacskóval lépett be otthonukba, mire az ágyon fekvő unottan pillantott rá.
- Ennyi nem kellett volna.
- Egy néni adta nekem- pakolta le lazán a hozott cuccait.- Azt mondta, hogy túl sápadt vagyok, ezért ennem kell rendesen...
- Igazán nyereséges vagy, máskor is te mész- pattant fel kényelmes helyzetéből a fiú, barátnője fejét megsimogatva leült az egyik székre.
- Ha ezzel a hasznodra leszek, akkor jó- motyogta Rachel a kezébe vett kiflit figyelve, miközben elhelyezkedett a másikkal szemben.
- Háh? Még mindig ezt hajtogatod?
- Igen.
- Erre felesleges volt válaszolnod- sóhajtott fel az idősebb, majd kíváncsian nézett az alacsonyabbra.- Mi ez a zavarodott fej?
- Lehet egy kérdésem...?
- Mondd.
- Mi az a szex?- érdeklődött ártatlanul a szőke, mire barátja kezébe temette arcát.
- Olyan tudatlan vagy, baszki... De nem bánom, megmutassam?
- Igen, szeretném látni!- lelkesedett Rachel mit sem sejtve, a másik ajkaira azonnal széles vigyor kúszott.
A lány kezét megfogva felhúzta őt, kedvesen az ágyra fektette, aztán rámászott, karjaival kétoldalt támaszkodott meg. Tekintete picit elidőzött a másik megszeppent vonásain, mielőtt nyakához hajolt volna. Beharapta sápadt bőrét, agresszívan megszívta azt, mire a szőke felszisszent. Amikor a sokadik vörös foltot hagyta rajta, a fiatalabb remegő hangon megszólalt.
- Zack, m-mégsem szeretném...
- A lényeget el sem kezdtem- közölte vele nevetve, s lazán feltűrte a csíkos ruhát.
Bugyiját gyorsan lekapta róla, a lánynak reagálni sem volt ideje, máris két ujját belevezette. Rachel felnyögött, kezével gyorsan eltakarta száját, meghallva ezt a furcsa hangot, melyet ő maga adott ki. Barátjára pillantott, aki combját dekorálta egyre több apró szívás- és harapásnyommal. Nem várt sokáig, hamarosan már hármadik ujját is csatlakoztatta az elsőhöz, tempója túl gyors volt a lánynak, hiszen életében először volt ilyenben része.
- Z-Zack, ez fáj...
- Háh?!- pillantott fel a tevékenykedő, a szőke könnyes szemeit meglátva viszont reflexszerűen lelassított.- Ne hisztizz már, viseld el.
- De nem mondtad, hogy fájni fog...
- Nem kérdezted.
Rachel összeszorította szemeit, amikor a másik ismét mozgatni kezdte ujjait, de ő is észrevette, hogy barátja ezúttal óvatosabb. Ekkor megérezte, ahogy lepedőt szorító kezét magába zárja egy nagy, meleg tenyér, mire körmeit a fiú bőrébe vájta. Zack nem panaszkodott, csak zavartalanul folytatta munkáját, néha nyelvével is besegítve, amíg elégedett nem volt magával.
Akkor abbahagyta a fiatalabb kényeztetését, nadrágját lerángatva szabaddá tette tagját, s újra a szőke lábai közé mászott. Az említett karjaival takarta el vöröslő arcát, s bekönnyesedett szemeit, de a fiú sietősen elvette azokat.
- Zack, ez kínos...
- Nézz rám, Rachel- parancsolt a lányra, miközben egyetlen lökéssel tövig belevágta magát a másikba.
A kisebb fájdalmasan sikított fel, azt sem tudta, mibe kapaszkodhatna, amíg párja hozzá nem hajolt. Nyelvét bevetve smárolta le rémült barátnőjét az idősebb, mire az vállaiba markolt, úgy szorította őt, mintha az élete függne rajta.
Tekintete már régóta elködösült Zacknek, emiatt képtelen volt visszafogni magát, így a szőkének az első pár perc szenvedéssel teli volt. Azonban minden fájdalma elmúlt egy pillanat alatt, amikor végre hozzászokott a másik méretéhez. Ajkait szorosan összepréselte, hogy ne szaladjon ki száján újra az a furcsa hang.
- Hadd halljam a kiáltásaidat, Ray- súgta a fiatalabb fülébe vigyorogva a fiú, mire hangos nyögést hallatott az alatta fekvő.- Ezaz, így tovább.
- Zack~! E-Ez valahogy...jó~. Ahh~!
A lány nem bírta sokáig; amint barátja őrült tempóra kapcsolt, ő sikítva élvezett el. Az idősebbnek kellett még pár lökés, hogy a csúcsra érjen, majd egy férfias nyögés kíséretében ő is elment. Elégedetten feküdt a lány mellé, testük összért a szűk hely miatt.
- Na mit gondolsz?- kérdezte perverz mosollyal arcán, mire a fiatalabb bátortalanul hozzábújt.
A fekete hajú gyakran lökte el őt, amikor hirtelen ölelésre vágyott, most azonban derekát átkarolva közelebb vonta magához. Rachel ajkai felfele görbültek, fejét a másik mellkasába fúrva hallgatta annak lecsillapodó szívdobogását.
- Máskor is szeretném.
