-Kiyoko-chan- kérésére :3
____________________________
🔞🔞🔞🔞
Az Inarizaki röpicsapata Tokióba utazott a Nemzeti miatt, feladójuk, Atsumu már hetekkel ezelőtt felpörgött, hogy végre láthatja barátját, Sakusát. Kettőjük közül ő volt, aki nehezebben viselte a távkapcsolatot, így rettenetesen örült neki, hogy találkozhatnak.
Már érkezésük napján kikönyörögte az edzőtől és a csapatkapitánytól, hogy elmehessen pár órára Kiyoomihoz -ők pedig kis kérlelés után el is engedték.
Sunanak úton a főváros felé nagyszerű ötlete támadt, amit meg is osztott Osamuval, abban reménykedve, hogy cinkostársa lesz. Az iker elég hamar beadta a derekát az őrült tervbe -így történt az, hogy ők ketten is elkísérték a feladót.
- Ti tulajdonképpen minek vagytok itt?- kérdezte Atsumu barátja házához közeledve, miközben enyhe haraggal a szemeiben figyelte a mögötte sétálók összekulcsolt ujjait. Ő is meg akarja már érinteni Omit.
- Samu meg akarja ismerni a barátodat- vágta rá Suna, mire párja rosszalló pillantással illette.
- Már ismeri...
- Jövünk és kész- jelentette ki a festett szürke hajú, amibe ikertestvére normális esetben belekötött volna.
Azonban megérkeztek Sakusa házához, így ezt kivételesen elengedte, majd becsengetett. Kiyoomi gyorsan nyitott ajtót -nem is csoda, egész nap szerelmét várta, még ha nem is vallaná be. Értetlenül nézte, ahogy Atsumun kívül két másik csapattársa is megérkezik, de nem zavartatta magát sokáig, szenvedélyes csókba húzta a szőkét, a találkozás örömére. A másik kettő visszafojtott vigyorral figyelte őket, majd követték a házigazdát az emeleten lévő szobájába.
A ház csendes volt, csak a négy fiú volt ott, ami pont kapóra jött nekik. A földön ültek, Atsumu párja ölében, míg a másik kettő egymás mellett, a turbékoló galambokkal szemben. Suna és Osamu egy sunyi vigyort küldtek a másik felé, majd az iker közelebb mászott a másik párhoz.
- Oi, Tsumu...
- Hm?- emelte rá tekintetét a feladó, mire a szürke hajú megragadta a tarkóját és magához húzva lesmárolta.
Sakusa kezéből abban a pillanatban kiesett a telefon, értetlenül nézte a jelenetet, de megdöbbenése miatt még arra sem volt képes, hogy elhúzza szerelmét ikertestvérétől. Atsumu ugyancsak így volt, elkerekedett szemekkel figyelte Osamut, aki közben nyelvét is átcsúsztatta szájába. Mielőtt azonban reagálhattak volna bármit is, a szemben ülő barna hajú fiú vigyorogva szólította meg a házigazdát.
- Hát nem izgató látvány?
Sakusa eltátotta ajkait, mintha tiltakozni akart volna, de tekintete a smároló ikrekre tévedt, mire sötét köd lepte el elméjét. Lefogta az ölében ülő karjait, erre az értetlenül nyögött fel, de megszólalni nem volt képes, mivelhogy szája éppen foglalt volt. A fekete hajú szorosan tartotta Atsumu kezeit, így ő képtelenné vált arra, hogy ellökje ikertestvérét. Kiyoomi ajkait barátja nyakára helyezte, több helyen is megszívta bőrét, ezzel végképp összezavarva a feladót.
Suna elégedetten mosolyodott el, realizálva, hogy sikerrel járt a terve, majd szerelméhez lépve feltűrte annak pólóját és hátát kezdte puszilgatni.
Osamu lassan elvált testvére ajkaitól, nyelvüket egy vékony nyálcsík kötötte össze. Megnyalta alsó ajkát, majd lehajolt s közben Atsumu tagjára markolt, halk sóhajtást váltva ki belőle. Mielőtt a szőke szóhoz juthatott volna, Sakusa állánál fogva oldalra fordította fejét amennyire csak tudta, majd birtokba vette ajkait. A feladónak ekkor már esze ágában sem volt tiltakozni, inkább engedelmesen széttette lábait, zöld utat adva ikrének. A fiatalabb Miya nem is tétlenkedett sokáig; megemelte a másik csípőjét, hogy lehúzhassa nadrágját illetve boxerét, majd szájába vette férfiasságát.
