𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚

29. - bemutatlak!

Ajánlatos hallgatni közben: friends

- Akkor most mi a fasz van? - vágott értetlen fejet Tae, miközben félbeszakította a nagy hadarásom.

- Mi az, hogy mi a fasz van? - tettem karba hevesen a kezem - Haragszom rá és kész.

- De pontosan nem értem, hogy miért haragszol rá. Mit csinált már megint? - forgatta meg a szemeit, amire én csak elhúztam a számat.

- Hogy-hogy mit csinált?! Most pofáztam el neked! - forgattam meg most én a szemem.

- Ne hisztizzé', akkor mondd el még egyszer.

- Hjaj... Szóval. Tegnap volt az évfordulója ANNAK - nyomtam meg a szót, ő pedig kimérten bólintott egyet - elmondtam neki... - szegeztem a tekintetem a kezeimre - elmondtam neki mi van most... Ő pedig feldobta, hogy akkor igyunk és erre rá is vett. Ha nem talál ki ilyen hülyeséget, most nem érezném magam ennyire rosszul a tegnapi miatt!

- Szóval... Őt hibáztatod azért, mert tegnap elkövettél egy hibát...

- Ne-

- De! Kuss, most én beszélek! - pöckölte meg az orrom - Hoseok egy... Egy fura gyerek. Viszont, nem fecsegi ki ezeket a bizalmas dolgaid. Mondjuk ezt nem értem, hogy miért osztod meg vele, de oké. Legalább én tudtam róla először - vont vállat - Ő csak segíteni akart elfelejteni egy picit a szüleid. Jó, nem ilyen módon kellett volna, majd elmész a templomba gyónni vagy feláldozol valamit. Tudom is én - itt legyintett - De értékeld, hogy segíteni próbált.

- De-

- Azt a nagy büszkeségedet tarkón vágom! - nézett rám, mire fülem farkam behúztam - Most pedig-

- Nem kérek bocsánatot tőle!

- Nem kell - sóhajtott - Elviszlek az ügynökséghez! - mosolyodott el hirtelen és tapsikolni kezdett.

- Mi?

- Bemutatlak az új barátaimnak. Az egyik néha idegesítő, a másik meg félénk, de elvagyok velük - vont vállat - Állj fel! Menjünk! - kezdte el cibálni a kezem. Egy sóhajtás keretében felálltam az ágyamról és engedtem neki, hogy végigvonszoljon a házon. Intettünk egyet Adamnek, ezután betuszkolt a kocsijába és már meg is indultunk. Természetesen az út közben Mamma Mia! soundtracket hallgattunk, mer' az milyen jó... Kedves barátom pedig mindegyiknek tudta a szövegét - ez már meg sem lep - és végigordibálta az egészet lehúzott ablakokkal. Volt, amikor táncolni is kezdett és be is szaratott, mert sokszor kellett fognom a kormányt, mivel ki akarja élni ezeket a dolgokat. Lassan elértünk a nagy épülethez, amit a nevelőapám birtokol. Taehyung be volt zsongva és ugrálva vezetett a recepcióhoz. Intett a hölgynek, majd a lifttel felmentünk a tizedikre. Az emeleten kicsit nagy volt a zűrzavar, de mindenki egy mosollyal köszöntötte Taehyungot. Átverekedtünk a stylistokon meg a fodrászokon, végül elértünk egy folyosóra, ahol ajtók voltak, amiken nevek szerepeltek. Belökte az egyiket és besétált. Otthonosan mozgott a helyiségben. A névtáblát megvizsgálva rájöttem, hogy ez az ő szobája vagy milye.

- Akkor ez a tiéd - néztem körbe.

- Igen, igen! - bólogatott vadul - Ez az én kis birodalmam.

- Hm - biccentettem - Olyan... Mint te.

- Ennek örülök - mosolygott a kocka alakújával - Kérsz valamit inni, vagy mehetünk tovább?

- Mehetünk - bólintottam egyet és követni kezdtem egy teljesen más helyre, amelynek az útvonalát nem tudtam megjegyezni. Benyitott egy másik ajtón, de ez már egy sokkal tágasabb helyiséget takart. Egy jól beállított díszlet, lámpák, ruhák... Gondolom fotózás.

- Legyen mindegyik. Az összesen jól nézek ki - hallottam meg mellőlem egy hangot. Hirtelen megfordult, s amint meglátta a barátomat, mosolyogva üdvözölte egy öleléssel - Tae! - a fiú egy kicsit lehetett csak idősebb nálunk. Tökéletesen beállított lilás haja volt. Egy laza fehét inget, meg egy markás nadrágot viselt.

- Hali - kuncogott.

- Ő? - nézett rám.

- Ő itt Yoongi. Az első számú legjobb barátom. Yoongs, ő itt Kim Seokjin.

- Csak Jin - legyintett.

- Rendben - biccentettem.

- Mi szél hozott erre? - inézte a szavait továbbra is hozzám.

- Taehyung bemutatja a helyet, meg persze az itteni embereket is.

- Nálam kezdtétek? Megtisztelő! - tette a mellkasára a kezét - Amúgy elmehetnénk valamikor shoppingolni. Te is - mosolygott felém.

- Nekem jó - vont vállat Tae - Yoongs?

- Nekem is... Asszem? - vakartam meg a tarkóm.

- Akkor ezt megbeszéltük - csapta a kezeit a csípőjére - Nah, mennem kell, mert a menedzser megint elpicsáz. Szerinte túl sokat beszélek. Nem is igaz... - indult el egy irányba.

- Jófej srác amúgy. Néha túl sok fárasztó viccet mesél, de majd megszokod - legyint - Nah, szerintem a másik emberem is itt lesz valahoooool - kezd el nézelődni - Áh, ott is van! - kiált fel és húzni kezd célirányosan jobbra.

- Oh, hogy rohadj meg... Szarul gomboltam be. Most kezdhetem elölrő-

- CSÁ! - ijeszti meg Taehyung, mire a kistermetű fiú megugrik.

- Taehyung én esküszöm-

- Jimin? - lepődök meg. Csodálkozva néz rám. Szőke haján csillog a friss hajlakk, világoskék ingje félregombolva...

- Yoongi? - kerekednek ki a szemei.

- Ismeritek egymást? - kapkodja közöttünk a fejét Tae.

- Még szép - mosolyodik el, és odalépve hozzám megölel. Váratlanul ér, de viszonzom - Nem hittem volna, hogy találkozni fogunk...

- Hát, én sem...