𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚

55. elképesztő...

Hoseok szemszöge:

Időérzékemet teljesen elvesztettem. Megérkeztünk és egyből rövidezni kezdtünk, aminek az lett az eredménye, hogy kissé, de ittas állapotba kerültem. Melegem volt, és egy kicsit izzadtam is.
A táncolást abbahagyva dobtam le magam a helyünkre. Yoonginak hányingere volt, ezért egyedül ráztam magam, de amikor lehuppantam, nem volt ott. Ijedten néztem szét a helyiségben, de nem nagyon tudtam megállapítani, hogy melyik ő. Az asztalunknál ült még Hiroto. Megcsapkodtam a karját, mire felém fordította a fejét.

- Hm? – kérdezte mosolyogva.

- Nem láttad Yoongit? – erre értetlenül nézett rám – Tudod, az a barna hajú srác aki itt ült...

- Jaaa! – kiáltott fel – Egy nagyon helyes pasi vitte el – nevetett megint, mire nekem elkerekedtek a szemeim. Milyen helyes pasi?! Miért vitte el Yoongit? És Yoongi miért ment vele? De nem rosszul volt? Jaj, de idióta vagyok! Miért hagytam egyáltalán magára? Most nem lenne ez... Gratulálok, Hoseok. Biccentek Hiroto felé egyet és útnak indulok, hogy előkerítsem a barátom. Áttörök a tömegen és kimegyek a házból. Kint csak a cigiző embereket látom, de sajnos egyik sem az, akit keresek. Visszamegyek az épületbe és megint átszenvedem magam a tömegen. Nem tudom megmondani, hogy hány ember simított végig rajtam, de nem is nagyon érdekel, mivel meg kell találnom a társamat. Elmegyek a konyhába, de ott nem találok mást, csak Namjoont Jinnel(?).

- Hát te? – nézek értetlenül Jinre.

- Felhívott, hogy jöjjek érte, de most meg inni akar velem és inkább marasztalni akar – nevetett fel tehetetlenül – És te?

- Yoongit keresem – húzom el a számat – Láttátok valahol?

- Az előbb még a nappaliban ült, de ahogy most nézem, már nincs ott – vont vállat – Bocsi, Hobi – húzta el a száját.

- Semmi – sóhajtok fel és elhagyom a konyhát. Sajnos más lehetőségem nincs, mint az emelet, ami tele van szobával. Nagyon, de nagyon remélem, hogy nem az egyikben fogom megtalálni. Nyelek egy hatalmasat, és próbálok felmenni a lépcsőkön több, kevesebb sikerrel. A falba és mindenbe kapaszkodva felérek, miközben szédülök. Egy darab ajtó van nyitva, a többiből árulkodó hangok hallatszódnak. Belököm a bizonyos ajtót, de csak két csókolózó lányt találok. Megfordulok és kimegyek onnan. Nem lehet a szobák egyikében, vagyis kibaszottul remélem. Vajon mit ronthattam el? – Istenem, de idióta vagyok – dörzsölöm meg a szemeim. Egy feladatom volt: vigyázzak rá. Én pedig nem tettem...

Ajánlatos hallgatni közben: photo of my mind

A folyosó közepén állva érzem meg a cigi füst szagát, ami az erkély felől jön. Remegő térddel indulok meg oda, ahol egy fekete árnyat látok. Amint közeledek, észreveszem, hogy az Yoongi. Egy hatalmasat sóhajtok és megkönnyebbülök. Az érkezésemre hátra néz és elmosolyodik.

- Szia, Hosi – fordul vissza az ég felé. Mellé lépek és nekitámaszkodom a korlátnak, ahogy ő teszi. Hosi... Tetszik.

- Mindenhol kerestelek... – sóhajtok fel megint – Hiroto azt mondta, hogy valami fiú vitt el – nézek rá. Ő a csillagoknak szenteli minden figyelmét és elhúzza a száját.

- Azt mondta felkísér a mosdóba, de csak meg akart fektetni – szív egy hatalmasat a cigijéből, ahogy befejezi a mondatot.

- Annyira sajnálom, hogy otthagytalak egyedü-

- Semmi baj – félbeszakít és néz rám mosolyogva – De most itt vagy – nyomja el az égő szálat és felém fordul. Behunyja a szemeit és az ajkait az enyémeimnek tapasztja. Meglepődök és felnyögök az érzésre. A csókjának cigaretta, alkohol és valami édeskés íze van. Elmélyül a csókunk, ennek következtében küzdünk a dominanciáért, de meglepetésmre Yoongi nyer. Nyelvét lassan vezeti át a számba és térképezi fel. Hosszú percek után, de elszakadunk egymástól. Csillognak a szemei és így néz rám.

- Szeretsz? – teszem fel hirtelen a kérdést. Kapkodom a levegőt és gyorsan ver a szívem. Vajom mit válaszol?

- Azt hiszem, igen – bólint egyet pár perc múlva – Igen, szeretlek... Nem tudom hogy, vagy miért és hogyan, de kurvára ilyen érzésem van – nevet fel, én pedig elmosolyodok. Felé hajolok és megint megcsókolom. Milliónyi érzelmet teszek bele ebbe, és ezt ő is érzi. Nagyon gyorsan ver a szívem és a pillangók a hasamban táncot járnak. Azt mondta, hogy szeret... Olyan hihetetlen. Szeretni engem? És pont egy olyan ember szeret, akit én is? Elképesztő...