𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚

70. - confused

Hoseok szemszöge:

Kedden nem jött iskolába. Ebben persze reménykedtem is, mivel bőven szüksége volt pihenésre. Kissé furcsa volt nélküle egy egész tanítási nap, hiába nem is szoktunk beszélni. Namjoonékkal is régen kommunikáltam, de nem tudtam mit kezdeni. Itt volt a régi barátom és őt sem hagyhattam cserben. Megértem Yoongit is, hogy haragszik, de ne várja el tőlem, hogy csakúgy otthagyom Woojint. Ő is fontos nekem...

- Mi van veled, Jung? - lökött oldalba nevetve. A barátaival kint cigiztünk. Ők röhögcséltek, én pedig tökéletesen elvoltam egyedül - Még mindig azon a Minen jár az eszed? - pöccintette meg a homlokom - Az a srác nem neked való. Egyáltalán nem illik hozzád.

- De... - erre kíváncsian pislogott felém - De számít rám. A barátom.

- Min Yoongi? - nézett rám hitetlenül - Ugye te csak szórakozol velem?

- Attól, hogy neked nem szimpatikus, én még lehetek vele... Nem? - hiába akartam határozottnak tűnni, mindig elbizonytalanodtam.

- Nem - csóválta a fejét ijesztően komolyan - Nem is ismered igazán. Ő teljesen más, mint ahogy te azt gondolod. Én ismerem. Nagyonis jól - amíg beszélt, nem vetkőztette le a komolyságát. Egy darab arcizma sem rezdült és ez... Ez megrémített.

- Miér'? Honnan ismered Mint? - kérdezte Beomgyun.

- Még régebbről - dobta földre a végig égett szálját - Ha Min mesélt a múltjáról, akkor tudnod kell, hogy honnan ismerem - mosolyodott el a végére, hamisan. Én pedig egyre inkább váltam még kíváncsibbá. Ha Woojin ismeri Yoongit, akkor Yoongs miért kérdezgeti egyfolytában, hogy ő ki? Mintha nem is tudna róla... - Holnap jön?

- Igen. Miért?

- Csak kérdeztem - vont vállat - Nah, én léptem csáó! - kezdett távolodni az intézménytől, miközben intett még párat. Zavaros volt minden; hogy Yoongi miért nem ismerte meg, ha Woojin mást állít... Egyre inkább bizonytalanodtam el, és lett kusza az egész...