Az embereknek a gyerekkoráról mindig kellemes emlékek jutnak eszükbe. Min Yoongi viszont a legborzalmasabb és legmegrázóbbat tapasztalta ekkor, és ennek következtében árvaházba került. Ott tengeti mindennapjait, kivéve, ha valaki magához veszi, de h...
- Ah, nagyon elfáradtam – ásított egy nagyot Tae. Mint a heringek, hegyén hátán feküdtünk a kihúzott kanapén. Tae feje a hasamon pihent, Hoseoké pedig a vállamnak támaszkodott.
- Jah, én is – bólogatott hunyott szemekkel Hobi. Ránéztem az arcára és valahogy ott maradtam. Elkezdtem őt nézni. Csukott pillákkal, kisimult arccal dőlt nekem. Mint akinek semmi gondja nem volna a világon és legnagyobb elfoglaltsága a pihenés legyen. Halvány mosoly kúszott fel az arcomra, majd így figyeltem őt tovább. Valahogy ezt észrevette, ezért a jobb szemét nyitotta fel előbb, majd a balt. Elmosolyodott és közelebb férkőzött hozzám. Ez valahogy boldogsággal töltött el. De nem csak látszott rajtam, hanem olyan érzésem volt, mintha a hasamban egy forrás törne fel és áraztana el.
- Nagyon jó volt, de nekem egy ideig biztos elég volt – nevetett fel fáradtan Jin.
- Majd' bealszok – dőlt Namjoon Jin combjára.
- Akkor aludjá' – mosolyodott el az idősebb.
- Ah, de nem lehet, mert fel kell hívnom Miat – dörzsölte meg a szemeit, majd felkelt. Elővette a telefonját a zsebéből, és azt bámulva hagyta el a házat.
- Uraim... Szedjétek össze magatokat – sóhajtott fel Hoseok – Előttünk az este!
- Majd akkor, ha te is éber leszel – ásított megint a kék hajú.
- Most van... Hat óra. Hétre legyetek üzemképesek, mert egy játékos bebaszós estét terveztem – mosolyodott el.
- Még inni is?! – tágult nagyra a szeme Jinnek – Te nagyon feszegeted a határokat, fiam... – csóválta a fejét.
- Chim, menj, és szedd össze magad – rúgott bele Jiminbe Tae, de akkorát rúgott, hogy leesett a garnitúráról. Szegény már éppen bealudt, amikor ez történt. Morgolódva kelt fel és ment el a szobába, hogy rendbe szedje magát.
- Akkor, én is megyek – nyújtózkodott Jin. Szépen lassan mindenki felszállingózott a szobákba, valaki a fürdőbe. Tae azt mondta, hogy ma este igen jól kell kinéznem, ezért majd válogatja ő a ruháim, amik persze az övék. Egy ingre esett a választása, hozzá pedig szakadt farmert tett.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Elmentem letusolni a közös zuhanyzónkba. Öt perc alatt megvoltam, még hajat is mostam a klóros víz miatt. Fogat mostam, megszárítottam a hajam, majd felvettem magamra a ruhákat. Kiléptem a helyiségből, Tae pedig az ágyon ülve nyomogatta a telefonját, készen. Gondolom átment valakihez tusolni fogalmam sincs miért, ha hamar végeztem. Felvett egy fejpántot, meg egy susi kabátot. Tudtam, hogy majd leveszi, mivel nagyon meleg van. Alá egy fehér pólót vett. Nagyon jól nézett ki, de Tae mindig tökéletes.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Rám mosolygott, bólintott, majd megindultunk lefele a konyhához. Vettem még néhány hűtős kávét, így abból fogok elpusztítank egyet. Leültem az egyik bárszékre és kortyolgatni kezdtem, de amint letettem, Tae beleivott. Nem zavart már különösebben, megszoktam az ilyenjeit. A többiek is leértek lassacskán, már csak Hobira vártunk. Mindenki kicsípte magát egy kicsit, ezért nézett ki mindenki jól. Egyszercsak kicsapódott a bejárati ajtó, majd feltűnt egy Hoseok is, aki egy egész dobozni piával egyensúlyozott egészen a konyháig. Csak néztük, eszünkbe se jutott segíteni.
- Nah, kész vagyunk! Akkor menjetek ki, találtam műanyag székeket, mindjárt viszem a lényeget! – paskolta meg a dobozt.
- Itt iszunk? – kérdezte Jin némi zavarral.
- Yupp – bólintott – Nincs kedvem a tömeghez, szóval maradt az ilyen – vont vállat. Egy emberként csődöltünk ki és húztunk magunknak egy széket. Kooknak eszébe jutott, hogy van neki hangszórója, ezért gyorsan lehozta és kapcsolt egy chilles válogatást.
