85. - remélem...

201 29 5
                                    

- Nah, miért mosolyogsz? – bök az oldalamba Tae az út közben. Észre sem vettem, hogy mosolygok... Hirtelen belepillantok a tükörbe és igazat kell adnom a barátomnak... Már hazafele megyünk, és este van már. Egy egész napot tölthettem Hoseokkal, ami határozottan jó volt. Gyakoroltunk is, meg beszélgettünk... – Mondd csak el! – vonogatta a szemöldökét, én pedig kislányos zavaromban a tenyerembe temettem az arcom – Csak nem...? ÚRISTEN MIN YOONGI! TE LEFEKÜDTÉL HOSEOKKAL?

- Nem ennyire drasztikus a helyzet – nevettem fel kínomban.

- A BARÁTOM LEFEKÜDT VALAKIVEL – hagyta figyelmen kívül a mondatom – Mesélj el mindent!

- Nem fogom részletezni – csóváltam a fejem – Egyszercsak megtörtént – vontam vállat játszott természetességgel, holott majd kiugrott a szívem a helyéről.

- EGYSZERCSAK MEGTÖRTÉNT? NA NE SZÓRAKOZZ VELEM! – háborodott fel – Te is akartad?

- Persze...

- Ő is akarta?

- Persze! Miért ne akarná? – zavarodtam össze.

- Jó érzés volt? – tett fel egy újabb kérdést.

- Határozottan – bólintottam mosolyogva.

- Fáj valamid? – pillantott rám, majd megint az utat nézte.

- Dehogy – csóváltam a fejem – Egyáltalán hogyan jöttél rá? – kíváncsiskodtam.

- Yoongi drágám – mosolyodott el – A nyakad minden egyes pontja ki van szívva... Ez határozottan egy jel – nevetett fel, én pedig húzogatni kezdtem a pólóm nyakát – Együtt ébredtetek?

- Igen – bólintottam visszafogottan.

- Együtt vagytok? – tette fel a kérdést, amire nem akartam válaszolni. Ezt hosszú csend követte az én részemről, amit hamar meg is unt. Hirtelen lehúzódott oldalra, majd felém fordult teljesen – Nem vagytok együtt?

- Hát... Még nem – motyogtam – Azt mondta, hogy... Hogy erről máskor fogunk még beszélni – néztem el hirtelen jobb oldalra, hogy ne kelljen fenn tartanom a szemkontaktust.

- Jaj, Yoongs – sóhajott fel, majd átölelt. Kicsit  nyálas, de Taetől már megszoktam – Nagyon remélem, hogy Hoseok nem használt ki...

- Elhiheted, hogy én is – nevettem fel, hátha oldhatom a feszültséget. A bennem lévő tavasz hirtelen változott át őszi éjszakává, amely ijesztő volt... Nagyon tartottam attól, hogy valaha is kihasználnak, vagy eljátszák a bizalmam... Remélem nem most fog megtörténni, mert abba ténylegesen és véglegesen belerokkanok. Jó döntésem volt megbízni ennyi emberben? Ahj, már megint túlgondolom a dolgokat. Hoseok szeret.

Ugye?

𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚Donde viven las historias. Descúbrelo ahora