Korán reggel arra keltem, hogy valakik veszekednek. A szobákat végül úgy osztottuk el, hogy nagyjából mindenkinek jó legyen. Volt három franciaágyas szoba, két fürdő, egy nagy nappali ami egyben van a konyhával. Én feküdtem Tae mellett, de ahogy elnézem ő is felkelt a ricsajra.- Mi történik? - morogta a plafont szugerálva.
- Hát... - köszörültem meg a torkom - Ahogy hallom Namjoon és Hoseok...
- Mennyi az idő? - nyúlt a telefonjáért - Mi a szar?! Fél hét...
- Arhh... -dörzsöltem meg az arcomat - Lemegyek szólni nekik - sóhajtottam fel.
- Megyek veled. Megiszok egy kávét, mivel visszaaludni biztos nem fogok - ült fel az ágy szélére. Nagyjából összeszedtük magunkat és kiléptünk a szobából. Végigtotyogtunk a folyosón és a nappaliba értünk.
-... Namjoon, tudjuk, hogy van 'barátnőd'. Láttunk is titeket - mondta nyugodt hanggal Hobi. Hoseok ült a kanapén - amin aludt - és full nyugodtan kávézott, de Namjoon csapkodott, dobálgatott és kiabált. Hm, pont fordítva képzeltem volna el a szituációt.
- DE MONDOM, HOGY NINCS! NEM IS LÁTHATTÁL OLYANNAL, AKI NINCS IS! - szólt vissza hangosabban Namjoon.
- Mianak hívják, igaz? - engedett meg magának egy győzelemittas mosolyt.
- Nem! - tette karba a kezét.
- Most csak azért állítod, hogy nincs, hogy még azért se mondd el nekünk, vagy azért, mert me-
- Namjoon nem meleg - szokítottam félbe a haverom - Namjoon csak nem bízik meg benned.
- Nem bízik meg bennem? - csodálkozott - Nem bízol meg bennem?! - vitte fel a hangját.
- Miért tenném?! Te vagy a szar, ismerd már be! - csapott egy nagyot az asztalra.
- NEM VAGYOK SZAR! INDOKOLD MEG, HOGY MIÉRT VAGYOK AZ! - pattant fel a kanapéról.
- Kezdődik elölről - tette karba a kezét és dőlt neki a falnak Jin, aki fogalmam sincs, hogy mikor érkezett.
- ...SZAR VAGY! MINDEN NAP MÁSSAL VANNAK DOLGAID, HA ÉRTED MIRE GONDOLOK ÉS MÉG YOONGIT IS MEG AKAROD SZEREZNI, MINT EGY TRÓFEÁT! - kiabált bele az arcába. Meglepetten néztem hol Namjoonra, hol Hoseokra, aki ijedten rám kapta a fejét. Idegesen néztem bele a szempárba, hogy mit reagál végül rá. Végül mérgesen szugerálni kezdte Namot, aki mosolygott, mivel úgy érezte, hogy győzött. Gyorsan rápillantottam a két oldalamon lévőre. Tae meglepetten nézte a kettő veszekedőt, Jin is olyasmi tekintettel követte nyomon a történéseket.
- Kim Namjoon! - ejtette ki idegességtől remegő hangon és elé lépett. A magassabbon átsuhant a félelem, de ugyanolyan magabiztossággal nézett - Te, Kim Namjoon kurvára nem tudsz rólam semmit! Csak a felszínt kapargatod és azt hiszed, hogy mindennel képben vagy. Akkor hadd mondjak el valamit... Szeretek szexelni, igen, ebben az egy dologban igazad van. De Yoongival nem azért barátkozom, hogy megfektessem és... Hogy is mondtad? Megszerezzem, mint egy trófeát? Hát képzeld el, rohadtul rosszul tudod a dolgokat. Amikor Yoonginak szüksége volt valakire, hol a faszba voltál? Hm?! Lehet, hogy eleinte csak erre ment ki, de rájöttem, hogy nekem is szükségem van yoongira, érted?! - tette ki a kezeit, mintha ezt mondaná: 'nem tudok mit kezdeni ezzel, ez van'. Engem is meglepett már sokadszorra ez a reggeli dolog, de közben mindenféle maradék kételyemet eloszlatta vele. Végül Hobi dühösen kiszaladt a házból és otthagyott mindenkit. A kiabálások közben csatlakozott hozzánk a csapat maradék tagja.
- Még én is tudom, hogy barátnőd van... - jelentette ki Jimin a maga álmos hangján.
ESTÁS LEYENDO
𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚
FanficAz embereknek a gyerekkoráról mindig kellemes emlékek jutnak eszükbe. Min Yoongi viszont a legborzalmasabb és legmegrázóbbat tapasztalta ekkor, és ennek következtében árvaházba került. Ott tengeti mindennapjait, kivéve, ha valaki magához veszi, de h...