83.- MEGTÖRTÉNT

252 32 11
                                        

erre a részre egy tizenhatos karikát tennék rá xd

A hét nagyon gyorsan elrepült, és közben kezdtem felfogni, hogy ez a bál mennyire egy komoly esemény. Adamnek biztosan fontos, mivel otthon is nagyon izgul miatta. Péntek délután elmentünk együtt valami öltönyt választani, valami puccos helyre. Állítása szerint ez a világon a legjobb, nagyon meg van elégedve vele. Hiába jó, meg minden, de egy ilyesmi kingsman öltönyszett annyiba kerül, mint egy közepes kertesház ára. Ez nem nagyon érdekelte Adamet, így hát a ruhával együtt távoztunk a boltból. Tényleg kényelmes volt és meglepetésemre könnyen tudtam mozogni benne, de akkor is drágállottam. Miután a környékre visszaérkeztünk, kidobott Hoseoknál egy gyors gyakorlásra.
Egészen estig hajszoltam magam, és kezdtem már teljesen kifáradni. A keringő alap tánclépéseit már tudtam, de egy ilyesmi eseményen nem csak egy fajtát táncolnak, mint például valcert vagy polkát... Így, azokat sem hagyhattuk ki. Az előbbi még csak-csak ment, de az utóbbi... Azt maga az ördög kovácsolta, komolyan! Idegesítően nehéz volt és nagyon fárasztó. Többször is meg kellett állnunk miattam, így a végére teljesen kifulladtam. Ledobtam magam a kanapéra és lehunyt szemmel, szuszogva kérdeztem:

- A mai estén itt aludhatok? – kapkodtam a levegőt. A szemeim majd leragadtak a fáradtságtól, a karomat se tudtam megtartani egyedül.

- Persze! – vágta rá egyből. Amint már normálisan vettem a levegőt, küldtem egy üzenetet a nevelőszüleimnek, hogy ma már nem megyek haza, de ne aggódjanak. Próbáltam kiroppantani magam, hátha felfrissülök. Először az ujjaim, majd a hátamat egy picit. Ezután próbáltamna nyakamat, de valamit rosszul csinálhattam, ezért becsípődött.

- Áh – kaptam oda a kezem egy szisszenés keretében. Hoseok egyből előttem termedt aggódva – Semmi gond, csak becsípődött a nyakam – próbáltam megnyugtatni. Ő leült mellém, majd a mellkasára(?) húzott. Kicsit előrébb tolt, hogy kezeivel hozzáférjen a nyakamhoz és óvatosan masszírozni kezdte – Ott! – törtem meg a csendet, mire ő azon a ponton kezdte intenzívebben nyomogatni. Amint éreztem, hogy jó leszek, próbáltam elfordulni tőle, de ő makacsul tartott.

- Feküdj csak hasra. Megmasszírozlak, tiszta csomós volt a vállad alatti rész is – állt fel, mire én teljesítettem a kérését. Nem akartam vitatkozni, mivel kinek ne esne jól egy masszázs, nem de?

- Köszi – morogtam már hason, ő pedig helyet foglalt a csípőmön. Nekikezdett a nyomkodásnak, én pedig teljesen ellazultam. Ezen a héten határozottan közeledni akart. Sokszor volt, hogy megfogta a kezem és csak egy puszira hozzám hajolt. Ezek apró aranyosságok voltak, amiket képtelen voltam ignorálni. Hatodszorra is átbeszéltük a Woojinos ügyet, hogy minden megválaszolatlan kérdést és kételyt eloszlassunk. Összegezve, már teljesen 'tisztán' folytattuk a kapcsolatunk. Amit észrevettem, hogy Tae és Kook nagyon jól megvan és Jin meg Namjoon között pedig történt valami...

- Min gondolkozol? – törte meg a csendet Hobi.

- Az elmúlt időkön – válaszoltam a párnába morogva.

- Hm – hümmögött, és haladt tovább. Egyszercsak a lapockámnál egy olyan pontot talált el, ami már régóta fájt, ezért ennek hangot is adtam:

- Ahh – nyögtem fel konkrétan, ő pedig abbahagyta a munkát – Ott nagyon fáj.

- Oké – mondta alig hallhatóan és folytatta. Lassan eloszlatta a pontot és haladt tovább. Néha felsóhajtottam a jó érzésnek köszönhetően, ő pedig minden egyes ilyennél megállt egy pillanatra. Amint a végére ért, felültem, ő pedig a tarkómat kezdte masszírozni. Lassan teljesen befejezte, én pedig az eredeti pozíciómba feküdtem vissza. Ő csak nézett a fekete szemeivel, ami hihetetlenül zavarbaejtő volt.

- M-mi az? – kérdeztem meglepetten, de ő se szó, se beszéd az ajkaimra hajolt. Lesokkoltam. Az elején vaciláltam, mivel nem voltam biztos a dolgokban, de végül beadva a derekam viszonoztam a csókot. Hoseok csókja még mindig semmihez sem fogható. Érzem benne a Marlborot, amely keveredik egy kis cseresznyével a nyári éjszakában. Ezt pedig egyszerűen imádom. Harcoltunk egymással, de nagy nehézségek árán ő nyert. Átvezette nyelvét a számba, erre az érzésre pedig felnyögött. Itt már kezdtem kapisgálni, hogy mi fog történni, de nem állítottam le. Miért tettem volna? Nincs mit megbánnom... Elszakadt tőlem rövidesen és a nyakamra támadt. Eleinte kisebb puszikat hagyott ott, de idő elteltével foltot is. Erre pedig felsóhajtottam, ezt pedig buzdításnak vette, ezért több helyen szívta meg világos bőröm.

- Yh-yhoo-yhoongi – szakadt el tőlem, én pedig kíváncsian néztem rá – Ha ezt folytatjuk, nem tudom magam leállítani – lihegett a számra. Én elmosolyodtam és megint megcsókoltam, és ő mintha csak erre várt volna felállt és felkapott az ölébe. Így vitt fel az emeletre, azon belül is a szobájába, ahol az ágyán landoltunk. Konkrétan letépte rólam az inget és a helység másik végébe hajította, de az ő pólója is erre a sorsa jutott. Már most megszabadítottuk egymást a felesleges ruhadaraboktól, kivéve az alsóneműtől. Egymás szemébe nézve hajolt oda hozzám még egy csókra, majd még egyre. Kettő között néha a fülemhez csókolt, vagy pedig a nyakamra, ami hihetetlenül tetszett. Elválva tőlem nézett éhesen a szemembe, én pedig képtelen voltam ezt az alkalmat kihasználni és a megfelelő pozícióba helyezve én tapadtam a nyakára, majd a mellkasára. Fura volt az egésznek a tudata, mivel már nagyon régen csináltam, ezért is lettem szuper érzékeny. Ő is azonos sorsú lehetett velem, mivel már most gondban volt – Yhoyhoo – sóhajtotta a nevem, ami ha lehetett még jobban lázba hozott. Érzem én is tökéletesen, hogy be van már forrósodva a hangulat, így fordítva a helyzetünkön az ölébe ülök, amire úgyszintén felnyög – Aztahkhurvah – piheg meg egy kicsit.

- Nekem mondod? – mosolyodok el kacéran és megint a szájára hajolok. Kis idő elteltével már semmiféle ruha nincs rajtunk, így kiszolgáltatva helyezkedünk el egymáson. Ő rám mosolyog és megsimítja az arcom, majd hosszan megcsókol. Ezután pedig felejthetetlen élményben volt részünk mind a kettőnknek nem is egyszer. Ha lehetett még jobban elfáradtam, de ez mindent megért. Aznap, késő hajnalban mosolyogva és pihegve aludtunk el egymásba gabalyodva, miközben minket csak ez a lepedő fed védelmezően.

Imádom Hoseokot.

.
.
.

próbáltam valamit kihozni belőle, remélem tetszik! ^^

szóljatok, ha hibát találtok, mivel nem tudtam átolvasni.

𝙀𝙩𝙚𝙧𝙣𝙖𝙡 𝙎𝙢𝙞𝙡𝙚Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ