Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/

Beastmode 19 /Multifandom/

Másnap reggel Hyungwon volt az első, aki felkelt, tizenhat óra alvás azért még neki is elég volt. A ház teljesen néma volt, egyedül a kint elhaladó kukásautó keltett némi zajt, de a vastag falak és ablakok miatt az sem volt túl zavaró. Hyungwon a telefonját magához véve indult először a fürdőbe gyorsan letusolni és elintézni a dolgait. Fél óra múlva nedves hajjal lépett ki az ajtón és halkan minden egyes szobába benézett, mindenki aludt még, ezért telefonját újra elővéve tárcsázta Namjoont. Nyolc órakkor az újdonsült omega már fent szokott lenni.

- Jó reggelt! - szólt bele Namjoon boldogan és láthatóan nagyon is éberen. 

- Jó reggelt neked is! Milyen volt az éjszaka?  - kérdezte mosolyogva miközben elindította a kávéfőzőt. 

- Kicsit zajos a többi beteg miatt, de nem volt probléma. Miután mindenki elment még telefonálgattam pár órát és utána már éjszaka volt, gyorsan elment - mosolygott Namjoon és szinte telefonon keresztül is látszódott, hogy sugárzott. A béta akaratlanul is visszamosolygott és őszintén örült, hogy a másik jól van. Megérdemelte végre a boldogságot.

- Nem tudod mikor jöhetsz ki? Már hiányzol a falkának - kérdezte miután egy újabb adag kávét tett a gépbe. A falka többsége kávéval kezdte a reggelt, és ha már egyszer fent volt, miért ne csinálhatná meg nekik?

- Azt mondták egy hét, utána mehetek haza pihenni. Munkába még minimum két hét - sóhajtott szomorúan. Mégis csak ő volt a leader, akkor is ha a csapata nem értékelte. Mindent megtett a a rajongókért és a zenéért is. 

- A lényeg, hogy pihenj. Mit fogsz csinálni most hogy kiderült, omega vagy? Mert Jiminék most majd biztos megpróbálnak behálózni, de ugye nem mész vissza? 

- Ne aggódj ilyeneken, majd idővel minden kiderül. Nekem ti vagytok a családom, ezen semmi nem változtat - mosolygott a fiatalabb. Amikor Namjoon orvosa benyitott a szobába, gyorsan elköszöntek és letették a telefont, hogy nyugodtan elvégezhessék a vizsgálatot. Hyungwon sóhajtva döntötte a hideg szekrényajtónak a homlokát és néma csendben várta, hogy a kávé lassan lefőjjön. Minden változás nehéz, főleg egy ekkora. Így is a falkában sokan voltak, többségben voltak az alfák és az omegák, ez mindig azt jelentette, hogy bizonyos bétáknak az asszisztens szerep jutott. Nem azt jelentette, hogy őket kevésbé szerették, egyszerűen csak néha ők a háttérbe szorultak vagy legalábbis a cserepadra, amíg a helyzet kitisztult. Mindenki tudta, hogy a cserepadra is szükség van a sikerhez, de néha a racionális gondolkodás nem volt Hyungwon erőssége. 

Halk léptek zavarták meg a reggeli némaságot és két erős kar fonódott a derekára elhúzva a szekrénytől.

- Még mindig rosszul vagy? - kérdezte az alfa halkan és végig mérte a bétát tetőtől talpig. Más helyzetben ez izgató is lehetett volna Hyungwon számára, de Shownu tekintetéből sütött az aggodalom.

- Semmi bajom, tegnap sem volt. Kicsit elfáradtam, ennyi az egész. Majd többet gyakorolok - válaszolta nevetve próbálva elbagatelizálni, ami tegnap történt. Nagyon rossz döntés volt, mert az alfa egész arca elkomorodott, a szemei és az illata haragról árulkodott. Hyungwon reflexszerűen lépett hátra egyet, kiszakítva magát az ölelésből. Gondolatban újra és újra lejátszotta mit mondhatott, amivel felidegesítette a másikat, de nem jött rá.

- Hyunwoo, azonnal nyugodj le! - jött be Kihyun is a konyhába Jaebummal a nyomában. Jaebum egyből a szőke bétához ment és rövid csókot nyomott az ajkaira.

- Biztos, hogy nem fogod ezt még egyszer használni legalább két hétig! - Hyungwon meglepődve nézett a falka vezérre, hiszen eddig sosem szólt bele a béták edzésébe.