Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/

Beastmode 1/ multifandom/

Benne lenni a bandában, akár a vezetője lenni annak a bandának, javában eltérő, mint falkatagnak lenni. Ezt Namjoon is jól tudta. A Bts Namjoon köré épült ki, így a vezetőségnek természetes volt, hogy ő lesz a leader, nem számít milyen másodlagos neme lesz. Nem volt szokatlan, hogy az idoloknak a folyamatos terhelés miatt csak később alakul ki a második nemük. Ezt Namjoonnak is egyértelmű volt, még sem tudta lecsendesíteni elméjét, miközben az üres szoba falát bámulta az ágyával szemközt. Néha áthallatszódott egy-egy hangosabb nevetés a másik szobából, ahol a többiek lefekvéshez készültek. Telefonja, amit valamikor csak úgy az ágyra dobott, rezegve jelezte, hogy valaki keresi, ezzel kiszakítva nem éppen kellemes gondolataiból. Takaró és párna hiányában nem volt túl nehéz megtalálni a zaj forrását és pillanatok alatt emelte a füléhez hangját lehalkítva, nehogy megzavarja a másik szobát.

- Hyung, késő van már. Miért nem alszol? - szólt bele a készülékbe enyhe szidással a hangjában. Ismerte az idősebbet, néha elfeljetett magára is figyelni, miközben mindenki másról gondoskodott maga körül.

- Namjoon, hát így köszönsz egy idősebbnek? - nevetett fel Jackson mély hangján,mint ami mindig most is elérte a hatását. Namjoon eddig feszes tartása megenyhült, vállait leengedte és hagyta, hogy a lábai maguktól meginduljanak, ahogy lóbálni kezdte őket.

- Sajnálom, hyung.

- Ne merj bocsánatot kérni! Megmondtam már, hogy azt teszed, amit te akarsz! - váltott át egyből szigorúvá a hangja hallva a fiatalabbat. Ezerszer mentek már végig ugyanazon, de Namjoon nem tudta levetkőzni szokásait, amit a Bts-ben vett fel az évek alatt. Sokszor maga Jackson sem értette Namjoont, a legtöbb esetben határozott volt és bátor, de amint a falka szóba került mindent elvesztett, ami őt igazi vezetővé tette és egy engedelmes kiskutyává változott.

- Sa... Mármint rendben. Hogy vagy? Baj van? Az omegákkal van baj?

- Nem, ne aggódj. Csak gondoltuk átjöhetnél és nálunk tölthetnéd a hétvégét. Mindenki itthon lesz, már csak te hiányzol. Minhyuk és Bambam már nem bír magával - nevetett fel újra az alfa, ahogy a két hiperaktív omegáról beszélt. Minhyuk és Bambam egészen korán már omegák voltak és ki is élvezték a helyzetüket. Egy omegát mindenki szeretett, ösztönösen meg akarták őket védeni, ahogy egy omega is ösztönösen kedves és gondoskodó volt, mint Kihyun.

- Szívesen. Viszont a többiek is mind itthon vannak és nem hiszem, hogy örülnének - húzta el Namjoon a száját, ahogy a kezdeti lelkesedés után eszébe jutottak a csapattársai. Nem volt része a falkának, mivel Selejtként egy falkába sem kerülhetett be , de attól még a tulajdonuknak tekintették. Akármikor megérkezett haza, miután a barátaival volt, mindig kellemetlen szúros szagot bocsátottak ki a többiek ezzel jelezve, hogy nem támogatják ezeket a találkozókat. Namjoonnak nem volt saját illata, de érezte a többiekét, ahogy a feromonokat is érezte.

- Nem érdekelnek a többiek, téged sem kéne. Amúgy is itt ülök a dorm előtt, szedj össze pár ruhát és gyere! - Jackson meggyőző alfa hangja telefonon keresztül is hatott Namjoonra, ezért engedelmesen hümmögött és tette, amit mondtak neki. Az alfák erőteljesek és hatással vannak a körülöttük lévőkre, viszont erejüket kihasználva parancsot adni szigorúan tilos volt. Sértette (leginkább az omegák) szabad akaratához való jogát. Néhány ruhát gyorsan bedobált a táskájába, kiegészítve olyan dolgokkal mint fogkefe, alapozó és egy kis ajándék, amit a másik falkának szánt. Nem volt nehéz dolga elsétálni a másik szoba ajtaja előtt, hiszen a többiek egyáltalán nem is figyeltek rá. Namjoon nem bírt ellenállni és egy pillanatra benézett a résnyire nyitott ajtón. Jimin feküdt a hatalmas ágy közepén, édes illata az egész szobát belegnte, vele szemben Jungkook, Jin és kívül Yoongi feküdt, ösztönösen védve az idősebb bétát, a legfiatalabb alfát és az omegát, míg Jimin háta mögött Taehyung és Hoseok feküdt. A két alfa kívülről szinte lezárta a falkát, így esélye sem lett volna Namnak is odamenni. A látványra egy kicsit megingott és a jelenet megforgatta a tört a szívében. Sietősen távozott a házból halkan becsukva maga mögött a bejárati ajtót. Gyors léptekkel átszelte a kapuig vezető utat és bepattant Jackson mellé a kocsiba. Orrát egyből megcsapta Jackson fenyő illata és öntudatlanul is mélyet szippantott a levegőbe. A fenyő illata kellemesen keveredett egy narancsos illattal, ami a kocsi hátsó üléséről jött. Namjoon boldogan fordult hátra, hogy megkapja szokásos üdvözlő csókját Hyungwontól.

- Minden oké? - kérdezte a béta a rövid csók után szemével végig mérve a másik vékony de izmos testét, már amennyire ülve tudta.

- Persze, minden rendben - bólintott Nam boldogan. Jackson időközben beindította a kocsit és csendben indultak el a ház felé. Namjoon mélyeket lélegezve szívta be a másik kettő nyugtató illatát és észrevétel nélkül csúszott közelebb hozzájuk, hogy minél erősebben érezze az illatukat. Annyira el volt veszve az illatok kavalkádjában, hogy észre sem vette, amikor Jackson megállt és Hyungwon kiszállt az autóból. Az anyósülés ajtaját kinyitva megfogta Nam kezét, megvárta míg Jackson kikapcsolja a biztonsági övét és határozottan kihúzta a kocsiból.

Namjoon gyomra reflexszerűn összeugrott a félelemtől és óvatosan körül nézett, hogy felmérje még is hol vannak. Egy hosszú utca szélén álltak, az út két oldalán üzletek, de láthatóan már zárva. Fogalma sem volt, hol vannak. Levegővétele egyre kapkodóvá vált, ahogy jobbra balra kapkodta a tekintét, feje zúgott az őt elöntő ingerektől, szédült.

- Namjoon! Figyelj rám, Namjoon! - határozott kezet érzett az arcán, ahogy Hyungwon maga felé fordította. Hüvelykujja kis köröket rajzolt a fiatalabb arcára és halkan dúdolt. Percekbe tellett mire lenyugtatta a fiatalabbat, legalábbis ahhoz eléggé, hogy magával húzza a kocsi belseje felé. Hyungwon beült, az ölébe ültetve a másikat, miközben fejét a nyakához nyomta, ahol a legerősebb volt narancsos illata. A hatás azonnali volt, Namjoon szinte abban a pillanatban bele olvadt a másik ölelésébe és csak lógott mint egy rongybaba.

- Sosem hagynánk el, ezt ne felejtsd el! - mondta Jackson magabiztosan, rengeteg törődéssel és szeretettel a hangjában, Namjoon egy bólintással jelezte, hogy hallotta. Egy pillanatra még belenézett a visszapillantó tükörbe és összekapcsolta tekintetét Hyungwonéval, aki csak bólintott. Csendben indultak el a saját házuk felé, a félórás út alatt Namjoont magával ragadta a narancs nyugtató illata, a kocsi halk egyenletes berregése, Hyungwon simogató keze és hetek óta végre nyugodtan és mélyen aludt.

Notes: Szóval ez egy számomra különös sztori, mivel még nem találkoztam túl sok ilyennel magyarul. Elsőre nem is egyszerű a felépítése, de ezeket a fejezet végi note-oket kihasználva mindig megpróbálok, majd több mindent elmagyarázni.

A Bts, mint falka különbötő a Bts, mint bandától. Namjoon nem tagja a falkának, mivel nem rendelkezik másodlagos nemmel, vagyis nem alfa, omega vagy béta.

Bts: Yoongi,Jungkook, Hoseok: alfa
Jin, Taehyung: béta
Jimin: Omega

Az omegák a legritkábbak, míg béták a leggyakoribbak. Az omegák éppen ezért különlegesek, így Jimin is.