( A címet senki ne vegye komolyan. Csak két hülye nem tudott jobb címet kitalálni.)
Zico: A legjobb barátnőm: verewolf
Kai: Én
Kai pov
A zene ritmusára mozgattam csípőm, és lányokat megszégyenítő módon tekertem azt. A fekete szemkötő meggátolta, hogy lássam a rajongókat, csak sikításukat hallottam, ami keveredett a fülemben dübörgő vérrel. Az ingem nedvesen tapadt testemre, ezzel megmutatva szinte mindent. Sehun valahol a színpad másik oldalán csinálhatta ugyanezt. Mint mindig, most is megpróbáltam a lehető legtöbbet kihozni magamból, hogy ne okozzak csalódást senkinek. A zene lassan elhalkult, és a négyzet, amin álltam elkezdett lefelé ereszkedni. Egy utolsó mosolyt küldtem a rajongók felé, amikor halottam, hogy csukódik a csapóajtó. A megszokott száz kéz helyett most csak kettőt éreztem meg, ahogy hozzámér. Azt vártam, hogy leveszi a szemfedőt, és a mikrofont vezetékkel együtt. A koncert véget ért, így azokra már nincs szükség. Ehelyett a derekamon éreztem meg a kezeket, ahogy magához közelebb rántva puszilt nyakamba. Ijedten rezzentem össze, és egyből elrántottam a kezem, a szemfedőhöz kaptam. Le akartam húzni, de a kezek tulajdonosa elkapta még, mielőtt leszedhettem volna. Összekulcsolta ujjainkat, és úgy ölelte át újra derekamat.
- Meg se ismersz? - suttogta fülembe mély hangon. Izmaim elernyedtek, ahogy felismertem a hang tulajdonosát. Már lendült a kezem, hogy átölelem, de aztán eszembe jutott, hogy egy lánnyal volt, és még csak fel sem hívott. Pillanatok alatt öntött el a düh, és a sarkamat meglendítve rúgtam sípcsonton. Reményeim szerint be is lilult, vagy legalább is rohadtul fájt neki, legalább annyira, mint nekem, amikor egy csajt ölelgetett. Feljajdult, és elengedett, én pedig távolabb álltam tőle, dühösen a szemébe meredve, de a szemkötő nem engedte, ezért idegesen letéptem, és úgy néztem rá vérben forgó szemekkel.
Zico POV
Észrevétlenül osontam a színpad alá, hogy meglepjem Kait. Szokásos fapofával szedtem a lábaimat, hogy még időben leérjek. Ciki lenne, ha késnék. Bár ez egy meglepetés, szóval nem tudok elkésni. Izzadt tincseim a homlokomba hullottak, így nem mindig láttam merre megyek. Így történt, hogy szerencsésen megtaláltam a színpad szélét jelző csövet. Éles fájdalom hasított a sípcsontomba, mire egy lábon ugrálva kezdtem szorongatni a sérült felületet.
-Kurva élet! - motyogtam idegességemben - Már tököm tele van ezekkel a szarokkal...
Kicsit lenyugodtam, és úgy folytattam utamat a csapóajtóig. Még éppen időben értem oda. A zene elhalkult, az ajtó éppen akkor ért a földre. Elhessegettem a... mindenkit, akik éppen Kaihoz tartottak, hogy megszabadítsák a koncert kellékeitől. Szúrósan néztek rám, de pont leszartam. Próbáltam minél halkabban mögé osonni, ami sikerült is, mert izmai megfeszültek, amikor átöleltem a derekát, és óvatosan belepusziltam a nyakába. Annyira berezelt, hogy ellökte a kezeimet, és megpróbálta lefejteni magáról a bársonykendőt, de ezt nem hagyhattam. Ujjainkat összefűztem, és újra átöleltem a derekát.
-Meg se ismersz? - búgtam a fülébe egy perverz mosoly kíséretében. Izmai végre ellazultak, ám újra megfeszültek. Hirtelen fordult meg, kezei lendültek, de meggondolhatta magát, mert egy pillanattal később éles fájdalmat éreztem a sípcsontomon, pont ott, ahol az előbb sikeresen bebasztam a lábam. Próbáltam nem bekönnyezni, de kurvára fájt. Közben letépte magáról a szemfedőjét, és villámokat szóró tekintettel meredt rám. Most inkább én szartam be tőle. Azt a nézést ellenségeimnek se kívánnám.
-Mit képzelsz magadról, te fasz?!
Ezt nem tudtam mire vélni, szóval csak a tipikus "mi a fasz van?" fejjel meredtem rá. Próbáltam ártatlanul nézni rá, de ez láthatólag még jobban felcseszte agyilag. Majdnem nekem is jött.
Kai pov
Ártatlanul pislogott rám gyönyörű szemeivel, ami még jobban felcseszte az agyam. Ökölbe szorítottam a kezem, de egyből szét is nyitottam. Nem akartam kárt tenni az arcában, az nagy visszhangot keltett volna a sajtóban.
- Neked mi bajod? - kérdezte szokásos stílusában.
- Nem is tudom. Talán nem tetszik, hogy mindenféle csajt ölelgetsz, amikor felém se nézel - fújtattam dühösen. Elindultam az öltözők felé, hogy azért ne mindenki szeme láttára szakítson velem. Szótlanul követett kissé sántítva, de legalább most ő is szenvedett egy kicsit. Ez elég szociopata gondolat volt, de akkor épp az érdekelt legkevésbé. Benyitottam az öltözőmbe, és megvártam, míg ő is bejön, és bevágtam az ajtót.
- Nem tudom miről beszélsz - játszotta továbbra is az értetlent. A nedves ruháimat idegesen kapkodtam le magamról, mert idegesített, ahogy bámulja a testem. Felvettem egy laza pólót, és biztonság kedvéért még egy pulcsit is. Idegesen vágtam minden levett ruhát a sarokba, és álltam szembe vele.
- Oké, akkor hadd frissítsem fel a memóriád. Alacsony, barna hajú, gyönyörű lány sárga ruhában, akit annyira ölelgettél. Rémlik már valami? - üvöltöttem a képébe. Mintha megkönnyebbült volna, és elnevette magát. Most rajtam volt a sor, hogy döbbenten bámuljak rá. Ilyen könnyedén veszi, hogy láttam őket?
- Te hülye! Ő az unokatesóm Tokióból. Régóta nem láttuk egymást, és elugrott meglátogatni. És azért öleltem meg, mert mint mondtam rohadt régen láttam - Méregettem egy ideig, hátha felfedezek valami jelet, hogy hazudik, de őszintének tűnt. Kissé megnyugodtam, de az még mindig zavart, hogy fel sem hívott.
- Telefonod pedig eltört, ugye? Vagy miért nem hívtál? Azt ne mondd, hogy az unokatesód elvitte magával! - forgattam meg szemeimet. Egy ideig várt, majd végre szóra nyitotta ajkait.
- Jó a telóm, és nem vitte el. Csak rám üvöltött, hogy ne merjem használni, amíg itt van.
- Egy hónapig volt itt? - vontam fel szemöldököm. Szinte én is elnevettem magam a hülye kifogásán, ha nem éppen a szerelmemről lett volna szó.
Zico POV
Megpróbáltam nem odakapni, ahol megrúgott, mert még mindig fájt. Kurvára. Kissé botladozva követtem az öltözőjébe. Olyan erővel baszta be mögöttem az ajtót, hogy az majdnem kiszakadt a helyéről. Megálltam vele szemben, de nem tudtam a szemébe nézni, mivel a vizes ruhái tökéletesen kidolgozott felsőtestére tapadtak. Észrevehette, hogy bámulom, mert idegesen kezdett el átöltözni, amit én nyál csorgatva néztem végig. Ha éppen nem veszekedtünk volna, azonnal rávetettem volna magam. Kicsit beindultam rá...
Lógva hagytam az utolsó kérdését, mielőtt valami nagy baromságot kamuzok még be neki. Inkább nekilöktem a falnak, és szenvedélyesen megcsókoltam.
TO BE CONTINUED...
YOU ARE READING
Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/
FanfictionEgy, kettő max három részes történetek. Leginkább yaoi, de néha hetero is becsúszik, 14+ 16+. A másik ficimhez tartozó novellákat is idefogom tenni.Néha találkozhattok sokkal szomorúbb, nyomottabb, névtelen ficikkel, amik az érzelemre helyezik a han...