Mingyu pov
- Karácsony előtt megbetegedni, hihetetlen vagy - csóváltam meg a fejem nevetve. Lehajolva nyomtam egy puszit betegem orrára, mielőtt még besértődik.
- Ez nem igaz, már kezdek kijönni belőle - duzzogott keresztbe tett karokkal. A hangja a szokottnál is rekedtesebb, az orra piros, úgy nézett ki, mint Rudolf.
- Tudom, Szívem tudom. Te amúgy is túl erős vagy egy betegséghez - mosolyogtam rá könyökömön támaszkodva.
- Ne legyél szarkasztikus - csapott mellkason. Kezét elkapva a húztam lehetetlenül közel magamhoz, és fejét a vállamra hajtva kényszerítetten alvásra.
- Pihenj Wonwoo, csak akkor kapod meg az ajándékodat, ha megyógyúltál.
- Nekem te vagy a legnagyobb ajándék - simított végig arcomon. Jólesett érintése, de láttam szemein a fáradtságot, ezért leejtettem fejemet a párnára, így kötelezve őt is erre.
- Szeretlek - csókoltam meg duzzadt párnáit, és lágyan simogatni kezdtem arcát.
- Aludj jól, Szerelmem! - suttogtam még, és egy utolsó csókot nyomva homlokára, mielőtt mindkettőnket elnyelt az álom.
YOU ARE READING
Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/
FanfictionEgy, kettő max három részes történetek. Leginkább yaoi, de néha hetero is becsúszik, 14+ 16+. A másik ficimhez tartozó novellákat is idefogom tenni.Néha találkozhattok sokkal szomorúbb, nyomottabb, névtelen ficikkel, amik az érzelemre helyezik a han...
