Nulla.
Kapkodom a levegőt, de nem jut oxigén a tüdőmbe. Kétségbeesetten lihegek és zihálok. Mellkasom fájdalmasan összeszorul.
Egy. Kettő. Három.
Számolok magamban.
Négy. Öt. Hat.
Kérlek. Küszködöm, keservesen próbálkozom.
Hét. Nyolc. Kilenc.
Nem enged. Nem tudok levegőt venni. Megfojt, és nem tudok mit tenni.
Tíz. Tizenegy. Tizenkettő.
Utolsó erőtlen próbálkozás részemről, és érzem, ahogy a testem feladja. Nem küzd tovább az oxigénért, összeomlik. Túl nagy a nyomás, összeroppantott.
Tizenhárom. Tizennégy. Tizenöt.
Csend. A zihálás elmúlt. A küzdelem véget ért.
Tizenhat. Tizenhét. Tizennyolc.
Testem nyugodtan fekszik. Nem mozdul. Nem emelkedik a mellkasom, és többet nem is fog.
Tizenkilenc.
Kifutottam az időből. Elkéstél.
Húsz.
De talán, majd következő életünkben.
YOU ARE READING
Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/
FanfictionEgy, kettő max három részes történetek. Leginkább yaoi, de néha hetero is becsúszik, 14+ 16+. A másik ficimhez tartozó novellákat is idefogom tenni.Néha találkozhattok sokkal szomorúbb, nyomottabb, névtelen ficikkel, amik az érzelemre helyezik a han...
