Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/

3 days until Christmas /Chanchen/

Chanyeol pov

- Chanyeol, gyere egy kicsit - kiabált fel az emeletre Jongdae. A többiek elmentek valamit próbálni, csak ketten voltunk otthon.

- Igen, Szerelmem? - kérdeztem tőle, amikor már mellette álltam. Egy kicsit megugrott, és majdnem leesett a székről, amiről a karácsonyfa tetejére próbálta feltenni a díszt.

- Megijesztettél, segítesz feltenni a díszt? - nézett le rám, és tárta szét karjait. Derekánál megfogva emeltem le a székről, és a feneke alá nyúlva tartottam meg, míg lábait derekam köré kulcsolta.

- Nem a karácsonyfát akartad feldíszíteni? - kérdeztem nevetve.

- De, de az ráér - csókolt meg ráérősen, gyengéden meghúzva a hajamat a tarkómnál. Egyik kezemet bevezettem pólója alá, és gyengéden simogatni kezdtem. Belesóhajtott a csókba, de mielőtt még nagyon belejöhetett volna, elhúzódtam tőle. Reflexszerűen kapott ajkaim után, de ujjaimat rátettem az ajkaira.

- Majd karácsony után Szerelmem, addig a szeretet nevében, nem érünk egymáshoz - tettem karba a kezeimet, és magamban nevetve néztem felfújt arcára.

- Na, ne szívass - nevetett fel hitetlenül.

- Tegyük fel a csúcsdíszt - mutattam az említett tárgyra.

- Egy szerencséd van Óriás. Az, hogy szeretlek - sétált el mellettem apró puszit nyomva arcomra. Meghatottan néztem rá, és nyújtózkodva feltettem a csillagot.

Jongdae mögé léptem, és keskeny derekát átölelve hajtottam a fejemet a vállára. Ujjait összekulcsolta az enyémekkel, és úgy csodáltuk a világító díszeket.

- Szeretlek! - suttogtam bele a nyakába, és magam felé fordítottam egy szerelmes csókra.

- Én is szeretlek! - mosolygott rám, és belefúrta fejét a vállamba. Így álltunk a nappali közepén, és vártuk a többieket, hogy velük együtt várhassuk a karácsonyt, ami minden perccel közelebb van.