Nagyon boldog karácsonyt és új évet kívánok ! Remélem Yixing fel tud vidítani, és ilyenre gondoltál.
- Na jó! Semmi karácsonyi hangulatom sincs. Semmi - vágódott le mellém Sehun, és kikapcsolta az eddig hangfalakból üvöltő karácsonyi dalokat. Egyetértően bólogattam, fejemet Sehun vállára döntve, és ketten meredtünk depisen a falra.
- Mi ez a hangulat itt srácok? Karácsony van, örülnötök kéne neki - jött be Suho is a nappaliba, mögötte a többi tag hangoskodva terült szét mindenhol a helyiségben.
- Az hát! Hányásig ehetitek magatokat, utána meg addig piálunk, amíg megint hányunk és majd Suho hyung takarítja fel - futott el Jongdae Suho elől, mielőtt még megüthette volna. - Lassú vagy Hyung!
- Mit csináltok? - méregetett minket Yixing. Elvettem fejemet Sehun válláról, és megcsapkodva magam mellett a helyet invitáltam Yixinget, hogy üljön le.
- Semmit, csak depizünk - vontam vállát hanyagul, mintha át tudnám őt verni.
- Hiányzik? - ült le mellém aggódva nézve rám.
- Igen, mindennél jobban - mondtam, és sűrűn pislogtam nehogy egy könnycsepp meginduljon, mert akkor jön a többi is.
- Mindenkinek hiányzik, de tudni kell tovább lépni. Ha engeded, én segítek neked - fogta meg a kezemet, és kedvesen mosolygott rám. Elpirultam egy kicsit, a kezem izzadni kezdett, a pillangók a hasamban felébredtek, a szívem vadul kalimpált. Kiakart törni, és csak Yixingnek adni magát.
Yixing, mit teszel te velem?
- Engedem - sütöttem le a szemem zavartan.
- Nem akarok zavarni, de a túlzott szikra, meg romantika zavarja az emésztésem - köszörülte meg a torkát Sehun evés közben.
- Szép, Sehun! Látszik, hogy a legjobbtól tanultál - veregette meg a vállát Jongdae vigyorogva, és még egy láthatatlan könnycseppet is elmorzsolt.
- Barmok, folytassátok csak! - intett Chanyeol, mintha a színházban ülne. Elnevettem magam, és Yiyinghez közelebb bújva "befejeztem a romantikázást" . Yixing közelebb húzva suttogott a fülembe, de nem bírtam ki, annyira csikizett muszáj volt felnevetnem.
- Bocsi, megismételnéd? - kérdeztem bűnbánó arcot vágva.
- Este nyolcra legyél kész, öltözz vastagon, van egy meglepetésem - teljesítette kérésemet, de az arcát elbújtatta a hajamba.
- Akkor mi lemaradunk a "nagy bummról"? - kérdezte Baekhyun csalódottan, és perverzen húzogatni kezdte a szemöldökét.
- Baek csak is azt kapsz - bólogattam nevetve. Az órára néztem, ami már hét órát mutatott, mire gyorsan felpattantam, ezzel megijesztve Yixinget, és felrohantam a szobámba. Mivel már egy ideje az Exo-val laktam, így külön szobát kaptam, de szinte csak aludni jártam fel, a többi időt lent töltöttem a fiúkkal a nappaliban.
Gyorsan hajat mostam, megfürödtem, hogy teljesen megszáradjak, mielőtt kimegyünk, azért így szenteste eléggé lehűlt az idő. Hó még sajnos nem esett, és karácsonykor nem is fog az időjárás jelentés szerint, de mínuszok vannak. Felkaptam magamra egy harisnyát, fölé egy vastagabb farmert, felülre négy pulcsit vettem, és a kabátomat. A hajamat kissé begöndörítettem, és a sapkát a fejembe húzva indultam le, felvenni a vastag csizmámat, ami kissé szűk volt a két vastag zokni miatt, de kellett. Fázós vagyok, na. Letrappoltam a lépcsőn, és a nappalin átrohanva elköszöntem a fiúktól, akik valamiért szintén fel voltak öltözve.
A bejárati ajtót kinyitva Yixing már ott várt rám, és elképesztőbben nézett ki, mint valaha. Sosem volt közömbös számomra, de ha eddig nem lettem volna totál belé zúgva, most beleestem volna, de talán még a mi megrögzött kandúrunk, Jongin is.
- Szia! - köszöntem halkan.
- Szia! - suttogott vissza, és kezét felém nyújtotta. Hezitálás nélkül csúsztattam kesztyűs kezemet hosszú ujjai közé.
- Hova megyünk? - kérdeztem kíváncsian.
- Meglepetés, remélem tetszeni fog - mondta talán egy kicsit idegesen. Piszkos fantáziámat leállítva - ami azt suttogta, hogy "vetkőzz, az biztos tetszeni fog" - boldogan sétáltam mellette, és közben a sötétben kivilágított házakat néztem. Meg volt a varázsa annak, hogy kézen fogva sétáltam a szerelmemmel, a levegőben forralt bor és fahéj illat volt, körülöttünk minden ki volt díszítve és valahonnan a távolból halkan szólt a zene. Egy kis parkba értünk be, ahol a szökőkút vize színesen villogott, és körülötte párok sétáltak, néha egy csókot váltva. Meg se álltunk a park másik felééig, ahol egy gyönyörű, hófehér kapu állt, rózsával átfuttatva, és zenészek hegedültek alatta, innen jött akkor a halk zene.
- Nem tudtam, hogy tudnám elmondani neked, amit érzek, ezért gondoltam eléneklem neked - állt meg Yixing zavartan, és egy kis kavicsot rugdosott.
- Köszönöm! - álltam lábujjhegyre, és egy kis puszit nyomtam arcára. Kezébe vette a mikrofont, ami az asztalon pihent, és a zenekar elé állva intett, hogy kezdhetik. Már az első dallamoknál bepárásodott a szemem, és ezt csak fokozta, amikor elkezdett énekelni. Gyönyörű volt, a hangja, az arca, ahogy átadta magát a zenének és az érzéseinek. Az érzéseinek irántam, ez mindennél többet jelentett.
"Just whisper my name to the air,
and I will there for you, I swear"
Könnyeimtől homályosan látva rohantam, és vetettem a karjaiba magamat. Készült az érkezésemre, mert kezeit kitárta, és erősen tartott, így nem dőltünk el. Fejemet vállába hajtottam, könnyeim csendesen folytak, de ezek most másak voltak.
Boldogság könnyek.
- Annyira szeretlek! - mondtam ki hüppögve, ami már régóta a szívemet nyomta. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el ajkait, és kissé eltolva lassan ajkaimra hajolt. Lassú, érzelmes csók volt, a könnyeimtől kissé sós. Boldog voltam, életemben először teljes és boldog.
- Én is szeretlek! - nyomott egy utolsó puszit a számra, és magához húzva álltunk, amikor valami hideg és puha esett az orromra.
- Havazik! - néztem fel rá csillogó szemekkel.
- Karácsonyi csoda! - mosolyodott el. Ajkait birtokba véve élveztem ki az én csodámat, aki itt állt előttem, és mindig mindenben támogatott.
A karácsony az év legszebb időszaka, vele és azokkal, akiket szeretek. Mert minden mély pont után felfelé vezet az út.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Ui: Suho: Közben a bokorban:
- Hyung, olyan cukik - szipogott Baekhyun mellettem. Mosolyogva bólogattam, és arrébb húzódtam, hogy Jonginék is kilássanak.
- Egy csomó kis Yixing fog rohangálni - nézte az ölelkező párost Jongdae. Mindenki felnevetett, de túl hangosak voltak, lebukhattunk volna.
- Halkabban, még meghallanak minket - csittegtem őket le, és néztük tovább csendben a dorm új szerelmes párját.
Mert csodák léteznek!
Remélem tetszett, és megmosolyogtatott legalább. Keményen próbálkoztam, hogy jó legyen. Remélem rád is réd talál a te csodád ( igen csoda mániás lettem xD).
Boldog karácsonyt mindenkinek!!!
YOU ARE READING
Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/
FanfictionEgy, kettő max három részes történetek. Leginkább yaoi, de néha hetero is becsúszik, 14+ 16+. A másik ficimhez tartozó novellákat is idefogom tenni.Néha találkozhattok sokkal szomorúbb, nyomottabb, névtelen ficikkel, amik az érzelemre helyezik a han...