Röppentyűk estére /Kpop, bl drama/

Fogócska az ágyig 1/2 /Krishun/

Sehun pov

- Nem hiszem el, sose fogunk összejönni - fetrengtem Jongdae ágyán összegyűrve a gondosan összehajtogatott takarót. Persze nem ő csinálta, hanem Suho. 

- Ha itt hisztizel ahelyett, hogy felvennél valami dögöset, részegre innád magad, és részegen bevallanád neki mit érzel, ne is csodálkozz - lökött arrébb, hogy ő is elférjen. Befeküdt mellém, átölelt, mint egy játékmacit és láthatóan befejezettnek tekintette a sztorit, mert hamarosan el is aludt. 

- Jongdae, Xiumin azt üzeni, hogy reggel próbátok lesz - nyitott be Kris.

- Rendben, majd... elmondom neki - mondtam zavartan. Egy ideig toporgott az ajtóban összehúzott szemekkel, és szerintem próbált rájönni, miért fekszek Dae ágyában miközben ő engem ölel.  Nem is lehet félreérteni. 

- Öhm, akkor én inkább nem is zavarok - fordult volna meg, de kiáltásommal megállítottam, mielőtt még távozott volna.

- Ne menj! Beszélnünk kell, kérlek! 

- Rendben, és itt szeretnél beszélgetni? - nézett körbe, és megállapodott a tekintete a szuszogó csapattársunkon, aki még mindig engem szorított. Arca néha meg-megrándult, de talán hosszú idők óta megint nyugodtan aludt.

- Igen, most úgy is alszik, nem hall minket. Ezt pedig nem lehet tovább húzni. Senkinek sem jó. Mi kerülgetjük egymást, mint macska a forró kását. A többieknek is kínos, amit mi művelünk - darálom le gyorsan. 

- Igazad van. És miről beszélgessünk? Például,hogy engem felpofozol, de vele összebújva alszol. Hogy is van ez? - kérdezte szemrehányóan. 

- Ő is megküzdd a saját démonaival - válaszoltam egyszerűen. - És mondjuk először jó lett volna egy randi, és nem ajtóstul rontani a házba. 

- Oh, értem. Szóval neked a kajalás kettesben nem randi. Akkor mit vársz mit csináljak még? - forgatta meg a szemeit, miközben lazán neki dőlt az asztalnak.

-  Nem tudom, mondjuk nem egy végig dolgozott hét után, egy másik végig dolgozott hét előtt úgy, hogy egy óra szünetünk van a kettő között - csattantam fel idegesen. Jongdae kezeit finoman lefejtettem magamról, ráterítettem egy takarót, és intettem Krisnek, hogy menjünk ki mielőtt még felverjük az egész dormot.

- A kertben jobb? Remek! Erről szól az életünk, dolgozunk egész héten. Menjek oda az Sm igazgatójához, hogy: Bocsi, de kéne egy hét szünet, hogy Oh Sehunt el tudjam vinni egy normális randira, lovas hintóval, tündér kereszt...tündérnővel - mondta miközben vadul mutogatott. Gúnyosan felnevettem, és egy lépéssel közelebb léptem hozzá, de így még jobban érzékelhető volt, hogy mennyivel magasabb nálam. 

- Tündér keresztanyával igen! - kiáltottam vissza. Gyerekesnek tűnhettünk, de akkor nem zavart, túlságosan felhúzott ahhoz, hogy tudjak foglalkozni azzal, hogy normális és mi nem. Ez már hetek óta így ment, elegem lett.

- Vele is. Holnap elmarad az interjú este, öltözz csinosan elviszlek egy flancos étterembe, és ez egy randi lesz - üvöltött.

- Én pedig elmegyek veled - üvöltöttem vissza. 

- Rendben!

- Rendben!  - fordultam sarkon, és berohantam a szobámba. Hátamat az ajtónak támasztottam, és mélyen beszívtam a levegőt. Most azt hiszem megbeszéltünk egy randit.