Elfojtott érzés

10. Rész

Boka kivitt a partra, ahol lerakott a törülközőmre, majd elment a cuccaihoz. Lara végigmért a szemével, majd csatlakozott a többiekhez... Ez egy kicsit megviselt, mert szemében fájdalmat láttam. Visszatérve a táborba, átöltöztem és az étkező felé mentem, ahol elkapott az egyik tanár.

-Szia Szonja. Minden rendben van? Hol vannak a barátaid? Lara?

-Öhm... mindjárt jönnek...

-Láttam, hogy nyitottabb lettél egy kicsit, viszont Bokának szeretnék szólni, hogy ne dobáljon senkit a vízbe, mielőtt le nem mostátok magatokat.

-Biztosan mindjárt itt lesz-biccentettem.

-Rendben. Egyébként a bátyád csütörtök este zsűritag lesz-mosolyodott el, mire felcsillant a szemem.

-Ő is itt lesz?

-Igen. Meglepetés.

-Köszönöm-feleltem boldogan. Örülök, hogy ő is itt lesz.

Betérve az étkezőbe elvettem egy tányért, majd Lara melletti üres helyre leültem. A lányok nem szóltak hozzám egy szót sem, amit megértek. Mikor belekezdtem a vacsorába, ők akkor végeztek, majd mindhárom lány felállt és elment. A fiúkkal maradtam, akik elkezdtek beszélgetni.

-Ezek nem normálisak. Baromira nincs kedvem táncolni.-fogta a fejét Márton.

-Ja, ne is mond. Ne haragudj, de Sára baromira idegesítő-akadt ki Gábor

-Skacok, nyugi. Megnézzük, hogy mma hogy haladunk, ha nem jól, akkor kilépünk. Ennyi-evett Boka.

-De mindegyik hisztis. És ebből fog állni az egész.

-Gábor, nem tudok mit tenni. Én sem örülök ennek. Lara baromira tapad rám. Este mikor visszamentem a szobába, az ágyamba lefeküdtem, erre lefekszik mellém és konkrétan rám mászott.-borzongott bele. Halkan felnevetve bekaptam egy falatot, mire a fiúkra néztem, akik pedig rám.

-Ühm... leesett egy húsdarab a villámról-vörösödtem el.

-Most így belegondolva, értem, hogy miért kerültél a Vörösingesekhez-törölte le a számat egy szalvétával Álmos.

-T..tessék?

-Mindig vörös az arcod-vigyorodott el. Az arcomat a tenyerembe temettem.

-Nagyon vicces-suttogtam.

-Ne terrorizáld-szólalt meg Boka-Te pedig egyél-célzott rám-De örülök, hogy nem csúfolódsz Álmos.

-Tegnap kicsit sokat ittam, mielőtt átjöttetek volna. Nem akartam gonosz lenni veled, mert ez nem táborba való. Amúgy, jóarc vagy.

-Köszi, te is.-mosolyodtam el. Boka felé pillantva láttam, hogy ő is örül.

-És megint hozzánk fognak jönni?-kérdezte Gábor kétségbeesetten.

-Valószínű, miért?

-Szerinted? Tegnap Jázmin elhányta magát. Már bocs, nem a tesód ellen irányul, csak elég gusztustalan volt.

-Mert sokat ivott, ez az ő baja. De ha akarod, megkérem őt, hogy most a lányokhoz menjünk.

-Az jobb lenne-biccentett.

-Nincs kedvem-szenvedett Márton.

-Lehet, hogy nem lesz a legrosszabb, remélem...-hát, sajnos tévedtem...