Ebéd után kifeküdtem az egyik nyugágyra és elaludtam. Nem is igazáb keltem volna fel, mindaddig, míg nem indulunk vissza, de egy kéz megragadta a derekamat és felemelt. Felriadtam és láttam, hogy Boka megint szórakozik velem.
-János, hagyjál aludni.
-Sajnálom, de azt tudod otthon is csinálni, most ez nem való ide.
-Ez a te hülyeséged, de én szeretnék még aludni.
-Az meg nem érdekel-pillantott rám. A vállára hajtva a fejemet, lehunytam a szememet. És akár hiszitek, akár nem, de bealudtam...
Később arra ébredtem fel, hogy a vízben Boka ölében ülök. Elvörösödve a szemébe pillantottam volna, de csukva volt neki. Elmosolyodva megsimogattam az arcát, mire elkapta a kezemet és megpuszilta.
-Fáradt vagy?
-Lehetséges...-suttogtam
-Igérd meg, hogy ma korábban fogsz lefeküdni aludni.
-Rendben. De te is fáradtnak tűnsz. És... miért nem mentél el a haverjaiddal..?
-Mert vigyáznom kell rád-felelte egyszerűen, melytől kirázott a hideg. Szóval csak Áts miatt...
-Elég lett volna, ha a székre leraksz. Mit mondtak Sáráék?
-Miért érdekel más? És így jobban látlak. Mármint... ezt úgy értem, ha máshol elaludtál volna és már felkeltél volna, elmentél volna, majd pont akkor mentünk volna, akkor nem láttalak volna-magyarázta, mire elmosolyodtam. Mennyi szóismétlés... Vajon zavarba jött?
-Áá, értem. Ümm... köszönöm...
-Semmiség. Lassan indulunk-vízezte be a vállamat, majd a kezeit visszahelyezte a derekamra.
-Boka... én-hajoltam közelebb hozzá, mire ő is így tett, de félbeszakított Jázmin.
-Khmm...-köhögött-Boka, elmagyaráznád?
-Elaludtunk.
-Miért van az öledben? Csak nem kibékült a két ellenség?
-Befejeznéd?
-Átsnak elmondtad már? Biztos nagyon fog örülni, hogy ilyen közeli kapcsolatba kerültél a húgával.
-Az a bajod, hogy rajtam aludt? Csak hogy tudd, a baráti körödből eddig ő a legnormálisabb. Ott van Lara, úgy tapad rám, hogy nem lehet levakarni, Sára pedig visszataszító. Egyfolytában azt hiszi, hogy minden róla szól, miközben nincs így. Te pedig mindenbe beleütöd az orrodat.-nézett a lányra idegesen-Nem azt mondom, hogy ő tökéletes, mert senki sem az. De egy biztos, ő nem kamu-rakott arrébb, majd felállt és elsétált. Szomorúan néztem utána. Még nem láttam ennyire idegesnek. Mármint úgy értem, hogy lányok miatt, viszont jól esett, hogy engem igaz barátnak lát...
-Köszi, hogy ezt tetted a tesómmal. Míg te nem voltál, Sárával baromi jól beszélgettek, most, hogy te is itt vagy, teljesen meg van hülyülve. Csak álmodozz arról, hogy ő a tiéd lesz a Grunddal együtt. Jobb lenne, ha mással járnál. Ott az a Pásztor.
-Tessék..?-fordultam felé.
-Kérlek-nézett mélyen a szemembe. Most éreztem először azt, hogy érzelmileg zsarol... De nem mondhattam neki nemet, hiszen igaza van. Mi sosem fogunk úgy járni, mint szerelmesek... Mi ellenségek vagyunk.
-Rendben...-haraptam a számba, mire elment. De mi van akkor, ha az egész egy hülyeség..?
أنت تقرأ
Elfojtott érzés
أدب المراهقينEgy 17 éves lányról, Áts Ferenc húgáról, Áts Szonjáról szól, akit sokan védelmeznek, szinte az egész suliban ő a királynő, a leghíresebb tanuló, mégis elég nehéz sorsa van, mióta beleszeretett ellenségébe, Boka Jánosba.
