45. Rész

161 11 4
                                    

Finoman Boka hajához értem, majd lágyan belemarkoltam. Egy halk hümmögést hallottam tőle, amitől elvörösödtem. Lassan kinyitotta a szemét és magához húzott. Egy szót sem szólt, csak elmosolyodott. Szívem baromi gyorsan kalimpált. Az arcát megsimítva felém kerekedett, majd kezeit az arcom mellett megtámasztotta. Szemeibe nézve, elvesztem bennük. Ő csak bámult tovább, majd közeledni kezdett. Lehunytam a szememet, majd ajkait az enyémen éreztem, míg el nem kezdtünk csókolózni. Tarkójára raktam mindkét kezemet, majd hajába markoltam. Lassan rám feküdt, ránk húzva a takarót és az arcomat simogatta, majd ő is megtalálta a hajamat. Egy másodpercre kinyitottam a szememet és láttam, hogy neki csukva volt. A hasamban elkapott egy fura érzés, azt hiszem ezt hívják úgy, hogy felszálltak a pillangók... Eszméletlen érzés volt. Már éreztem, hogy húzódik el a feje, de nem engedtem. Éreztem ahogyan elmosolyodik, majd megsimogatta az arcomat és felült rajtam. A számba harapva néztem rá.

-Valaki mohó lett-suttogta. Elvörösödve elfordítottam a fejemet a fal felé-Kis vörös-hajolt a fülemhez. A lehelletétől kirázott a hideg és lehunytam a szememet.

-Most ki játszik kivel?-fordultam felé, majd ismét közel kerültek egymáshoz az ajkaink. Kicsit feljebb emelkedve megcsókoltam. Ezen egy kicsit meglepődött, majd elkezdett csikizni, amitől felsikítottam nevetve-Boka, hagyd abba, nem hallod?

-Miért? Te lopkodsz. Ez a legkevesebb, amit tehetek.

-Előfordul-fogtam le a kezeit, mire felnevetett. Annyira édes ilyenkor, de legtöbbször a komor arcát mutatja. De miért? Belülről érzem, hogy egy életvidám, humoros ember, de mégsem ezt mutatja. Legtöbbször emiatt riadnak el emberek.

-Gyere, menjünk reggelizni-állt fel, majd nyújtotta a kezét, amibe beleraktam a kezemet és megpuszilta. Vörösen néztem rá, mikor ő felhúzott-futás át a szobába-suttogta. Biccentve felé úgy futottam, mint egy nyúl. Keresgélve a cuccaim között, átöltöztem.

Boka megvárva engem, elindultunk le a lépcsőn, mikor rájöttem, hogy nála hagytam a telómat

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Boka megvárva engem, elindultunk le a lépcsőn, mikor rájöttem, hogy nála hagytam a telómat. Visszarohanva érte, keresni kezdtem. Becsúszott az ágy szélébe, de a teteje kilógott. Épp egy messengerben voltam benne, ami nem igazán érdekelt, majd kinyomva a telómat lementem reggelizni.

Elfojtott érzésDonde viven las historias. Descúbrelo ahora